Jól jött a sertéspestis az ágazatnak

Egyes szomszédainknál jelentős gazdasági kárt okozott az afrikai sertéspestis, a hazai gazdálkodók viszont – az állomány megóvásának köszönhetően – korábban nem látott lehetőségekkel találták szembe magukat. A kór pusztítása miatt egekbe szökött termelői árak ugyanis nemcsak a korábbi veszteségeik csökkentésére adnak lehetőséget a gazdaságoknak, hanem olyan beruházásokra is, amelyeket eddig nem tudtak végrehajtani a sertéstartók.

Nem várható az állatok létszámának növelése Fotó: Havran Zoltán

Megállíthatatlanul emelkednek a sertésárak a hazai piacon, egy év alatt közel 150 forinttal nőtt az élő állat termelői ára. Az NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszerének adatai szerint az élő sertés értéke február első napjaiban megközelítette az ötszáz forintos szintet, kilónként 495 forintot kaptak a felvásárolt állatok után a gazdálkodók. Ehhez képest egy évvel korábban csupán 346 forint körül alakultak az árak. A drágulás az előző héthez képest is folytatódott. A sertésárak emelkedése ugyanakkor nem hazai jelenség, az afrikai sertéspestis okozta károk miatt az egész Euró­pai Unióban az egekbe szöktek az árak. Ennek legfőbb oka, hogy Kínában a betegség miatt több száz millió sertést kellett levágni, az ott keletkezett hiányt pedig elsősorban uniós húsáruval igyekeznek pótolni. A magyar sertéshús iránti keresletet, így az árakat is tovább növeli, hogy a szomszédos Romániában is nagy pusztítást végzett a járvány. A kényszervágások miatti hiányt magyar termékkel próbálják enyhíteni.

Bár a drágulásnak a feldolgozóipar és a fogyasztók sem örülhetnek, a hazai állattartóknak viszont igencsak jól jött az afrikai sertéspestis miatt kialakult piaci helyzet. Itthon ugyanis csupán a vadállományban mutatták ki a kórt, a házi állományt eddig – a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően – sikerült megóvni a betegségtől. Ezzel pedig nem kis ­piaci előnyre tettek szert a magyar gazdálkodók.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára lapunknak elmondta: a magasabb árak rendkívül kedvező helyzetet teremtettek a hazai sertéstartók számára. A szakember szerint mivel a sertéstartás soha nem tartozott a kifejezetten nyereséges tevékenységek körébe, az árak korábban nem látott emelkedése kiváló lehetőségeket rejt magában az ágazat fejlesztésére. A tapasztalatok azt mutatják – hívta fel a figyelmet a VHT titkára –, hogy a gazdálkodók a többletnyereséget nem az állományaik bővítésére használják fel. Bár a januári állatlétszám statisztikája még nem ismert, feltételezhető, hogy még mindig hárommillió alatt van a Magyarországon tartott sertések száma, nagy változás pedig ebben – számos tényező ­miatt – rövid távon nem várható.

Nem várható az állatok létszámának növelése
Fotó: Havran Zoltán

Menczel Lászlóné elmondta, hogy a magasabb áraknak köszönhető többletet a hazai gazdaságok részben a korábbi veszteségeik ellentételezésére használják, másrészt korszerűsítésbe fektetnek. – Most van lehetőség arra, hogy olyan fejlettebb technológiát vezessenek be, ami tovább csökkenti az önköltséget és megfelel a piaci elvárásoknak. Olyan beruházásokat is megvalósíthatnak az állattartók, amelyekre eddig nem volt lehetőségük – fogalmazott Menczel Lászlóné.

A várakozások szerint a sertéstartók számára kedvező piaci környezet még jó ideig változatlan maradhat. A kínai kereslet vélhetően továbbra is tartja magát, az elmúlt időszakban ­ugyanis akkora kiesés mutatkozott az ázsiai országban, amit nem lehet egyik napról a másikra pótolni. A cél tehát az, hogy a hazai állományban továbbra se jelenjen meg az afrikai sertéspestis. A járványvédelemben segítséget jelenthet az állattartó telepek korszerűsítését célzó vidékfejlesztési pályázat újranyitása is. A tervek szerint mintegy egymilliárd forint áll majd a sertéstartók rendelkezésére, hogy olyan beruházásokat hajtsanak végre, amelyek segítenek megelőzni a kór megjelenését a telepeiken.