Véget ért a tagság, kezdődik az átmeneti időszak

A brexit bekövetkezése egyelőre gyakorlatilag kevés változást hoz, alig veszünk belőle észre valamit. Az év végégig még minden úgy lesz, ahogy eddig: szabadon utazhatunk, munkát is vállalhatunk, olcsón telefonálhatunk, és sürgős egészségügyi ellátásra is jogosultak maradunk. A gazdasági kapcsolatok idén még vélhetően nem lazulnak, a magyar exportot nem fenyegeti veszély.

Berakodás a La Manche-on való átkelés előtt. A külkereskedelem feltételei a jövőben módosulhatnak Fotó: Reuters

Az Egyesült Királyság névleg elhagyta az Európai Uniót, drámai változások azonban egyelőre mégsem jelentkeznek. Ez annak köszönhető, hogy a távozó ország és az unió közötti megegyezés értelmében átmeneti időszak kezdődik; ezalatt a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelem, a tőkeáramlások, a személyek szabad mozgása és még sok minden más sem változik. Az átmeneti időszak egyelőre december 31-ig tart, de ha a két fél ebben egyezik meg, meghosszabbítható, lényegében határidő nélkül.

Felmerül a kérdés, hogy végül is mi változott és mi nem. Ami biztos, hogy most már nincs visszaút: a kilépést nem lehet elhalasztani vagy törölni, az már megtörtént, befejezett tény. Ha az ország újra csatlakozni akarna, jelentkeznie kellene a tagságért, mint bármely új tagnak. A brit képviselők elhagyják az Európai Parlamentet, miniszterelnökük nem vesz részt az EU-csúcsokon, legfeljebb vendégként.

Az életbe lépett megegyezés szerint az átmeneti időszakban minden más úgy marad, mint eddig, nagyjából az Európai Gazdasági Térség olyan tagállamainak mintájára, mint Norvégia vagy Svájc. Fennmarad az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, nincsenek vámok, az EU-polgárok munkát vállalhatnak és letelepedhetnek az országban, vagyis a személyek szabad áramlását sem korlátozzák. Maradnak az európai uniós szabályozások a telefondíjaknál, ugyancsak fennmaradnak az egészségügyi egyezmények.

Ha ott-tartózkodásunkkor sürgős ellátásra szorulunk, ez jár nekünk, akárcsak a brit polgároknak az EU területén. Végül, ami igen lényeges: egyelőre az Egyesült Királyság ugyanúgy befizet a közös EU-kasszába, mint eddig. Önmagában tehát a közvetlen gazdasági kapcsolatok, az export és az import sem változik, olyan másodlagos hatás ugyanakkor jelentkezhet, hogy egyes cégek – tartva a későbbi változásoktól – leépítik kapcsolataikat vagy legalábbis nem bővítik azokat. Jelentősen mérhető gazdasági hatásra azonban egyelőre nem lehet számítani sem Magyarország, sem az EU egésze vonatkozásában.

Berakodás a La Manche-on való átkelés előtt. A külkereskedelem feltételei a jövőben módosulhatnak
Fotó: Reuters

Lényegesebb ennél: meghosszabbítják-e ezt az egyelőre kényelmes időszakot jövőre is, ha pedig nem, mi következik utána. Csak annyi biztos, hogy nem létesíthetnek fizikai határt az Ír-sziget két része – Észak-Írország és az Ír Köztársaság – között, az addig letelepedő és ezt bejelentő EU-polgárok jogai nem csorbulnak, és ugyanez érvényes az unióban élő britekre is. Szintén lényeges, hogy Londonnak ki kell majd fizetnie a megállapodás szerinti kilépési díjat.

Minden más változhat az átmeneti időszak végén, attól függően, milyen megállapodás lép akkor életbe. Ha nem sikerül megegyezni, akkor megszakad a szabad kereskedelem: vámkötelezettség lép életbe Nagy-Britannia és az EU között, Észak-Írország azonban különleges helyzetben marad. Utazni a továbbiakban csak turistaként lehet, minden máshoz külön engedélyre, esetleg vízumra lehet szükség. Ha így lesz, az súlyosan visszavetheti a kereskedelmet, és a későbbiekben ez akár a Nagy-Britanniába irányuló magyar exportot is megviselheti.

A cél azonban mindkét oldalon az, hogy megegyezés szülessék a további kapcsolatokról. Ez szinte bármire kiterjedhet, bár annak nem sok esélye van, hogy a szigetország bent maradna a vámunióban, hacsak Boris Johnson miniszterelnök meg nem gondolja magát e kérdésben. A megállapodást nehezíti, hogy az EU kénytelen ragaszkodni ahhoz az elvhez, hogy az áruk, szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása – azaz a négy uniós alapszabadság – közül nem lehet egyet vagy kettőt úgy megszüntetni, hogy a többi fennmaradjon. Így abban lehet csak bízni: legalább egyéb kérdésekben megegyeznek, esetleg alacsony vámtételeket alkalmaznak, s így minél kisebb lesz a gazdasági kár.

Nem csökken az adóbevétel

A magyar adórendszert alapvetően nem érinti a brexit, így kiesést sem okoz a hazai költségvetés adóbevételeiben, legfeljebb áttételesen, ha a brit cégek a jövőben kevésbé lennének aktívak. De ennek mértékét egyelőre megbecsülni sem lehet – közölte lapunkkal a Niveus Consulting Group. A tanácsadó cég szerint jelentős változás két területen várható: a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmi kapcsolatok áfa- és vámkezelésében, illetve a brit cégek itteni gazdasági jogi helyzetében. Az áfánál az adminisztráció változik, de a magyar cégek fizetendő adóját a változás nem érinti. A Nagy-Britanniában dolgozók személyi jövedelemadóját sem érinti a brexit, mivel hazánk nemzetközi egyezményt kötött Nagy-Britanniával a kettős adóztatás elkerüléséről, és erre nincs hatással az EU-tagság. A kint végzett munka utáni nyugdíj kiszámításához azonban várhatóan külön megállapodásra lesz szükség. A szigetországgal üzletelő cégeknek pedig fel kell készülniük, hogy a termékeket érintő vámfizetés, kötelező adminisztráció várja őket – erre vámjogi képviselőt érdemes megbízniuk. (T. K.)