Pénzt önt az EKB a piacra

Az Európai Központi Bank is intézkedéseket tett a gazdaság működésének segítésére. Megemeli az úgynevezett eszközvásárlási program összegét és több, bankokra vonatkozó szabályt felfüggeszt.

Christine Lagarde szerint a jövő évi gazdasági növekedést is rosszul érinti a koronavírus hatása Fotó: Reuters

Az Európai Központi Bank (EKB) is úgy döntött amerikai és brit társát követően, hogy további likviditást biztosít az eurózóna gazdaságának a koronavírus-járvány hatásainak mérséklésére. Kamatot nem csökkentett, hisz nincs hova: az egynapos jegybanki betéti kamat most is –0,5 százalék, ami komoly kárt okoz a bankoknak. Ugyanakkor megemelik az úgynevezett eszközvásárlási program összegét az idei évre 120 milliárd euróval (kérdés, hogy mit vesznek belőle, hisz sok eurózónás ország államkötvényei mélyen negatív hozammal forognak, esetleg a bajban lévő Olaszország kötvényeiből vehetnének többet). Az EKB egyúttal átmenetileg felfüggeszti a bankokra vonatkozó tőkemegfelelési és egyéb szabályokat, hogy nagyobb mozgásterük legyen a lakosság és a vállalatok finanszírozásában, feladataik zökkenőmentes ellátásában.

Az EKB egyébként csütörtökön rontotta az euróövezet idei és jövő évi gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését a koronavírus hatásai miatt. Christine Lagarde, az EKB vezetője a távirati iroda szerint azt mondta, hogy az eurózóna idei GDP-növekedésével kapcsolatos várakozást az eddigi 1,1 százalékról 0,8 százalékra, a jövő évit pedig 1,4 százalékról 1,3 százalékra rontották. Arról is beszélt, hogy 1,1 százalék lehet az idei infláció, de szerinte ez szerfölött bizonytalan előrejelzés, tekintettel a kereslet csökkenésére és az olajár összeomlására.

Christine Lagarde szerint a jövő évi gazdasági növekedést is rosszul érinti a koronavírus hatása
Fotó: Reuters

A tőzsdei árfolyamok a szerdai jelentős esés után tegnap lényegében összeomlottak azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök harmincnapos utazási tilalmat rendelt el a legtöbb európai uniós országgal szemben, ebbe Magyarország is beletartozik. A piac a lépést váratlannak tekinti, különös tekintettel arra, hogy a turizmus és a légi forgalom ezzel összeomlik egy időre, ami óriási károkat okoz az Egyesült Államokon belül is. Az ázsiai és az európai tőzsdeindexek már nyitáskor 7-8 százalékkal zuhantak, az amerikai nyitás idejére a mínusz tíz százalék körülire nőtt, amire legfeljebb 2008-ban volt példa. A főbb európai indexek ezzel négyéves mélypontra kerültek, amivel egyértelműen megtört a 11 éves emelkedő trend, a főbb indexek immár közel negyven százalékra vannak korábbi csúcsuktól. A legnagyobb mértékben a légitársaságok, a bankszektor és az autógyártók részvényei zuhantak.

A legfontosabb amerikai index, az S&P 500 nyitáskor hét százalékkal esett, ezzel átlépte a korábbi tetőhöz képest húsz százalékot, melyet kritikus szintnek tartanak a trend szempontjából, az előző, 2018-as mélypontot azonban még nem érte el a 2540 pontos index, így még nem tört meg a hosszú távú emelkedő trend.

Újra zuhant az olajár is, miután Szaúd-Arábia korlátlanul önti a piacra olaját: ám hiába adna el sokat, ha a légi forgalom és a közúti közlekedés visszaesése miatt nincs, aki megvegye, legfeljebb a tárolókat tudják megtölteni. Harminc százalékkal esett a bitcoin árfolyama is: ez azonban nem meglepő, miután tényleges értéke nincs, és ezt a befektetők most kénytelenek végre elfogadni.