Rendkívüli segítség érkezik a Fedtől

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed példátlan módon vasárnap hozott döntést, amelynek során lényegében az összes létező monetáris lazítási eszközét bevetette az alapkamat nulláig csökkentésétől az eszközvásárlási program újraindításán át a bankok tartalékolási kötelezettségének visszavágásáig. A piacok aggodalommal fogadták a lépést: a tőzsdék ismét óriásit zuhantak és a kisebb valuták is gyengültek, élükön a forinttal.

Korlátlan hitelezés várható az Egyesült Államokban Fotó: Mohamed Abd El Ghany Forrás: Reuters

A néhány nappal korábbi, 50 bázispontos kamatvágás után az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, észlelve a ­piaci félelmeket, vasárnap hozott monetáris politikai döntéseket. Az alapkamatot újabb 100 bázisponttal egy százalékról nullára csökkentik (pontosabban az 1-1,25 százalék közti sávból a 0-0,25 százalék közti sávba), vagyis visszakerül az eddigi legmélyebb pontjára. Ez azonban csak egy intézkedés volt a sok közül: azonnali újabb eszközvásárlási programba kezdenek 700 milliárd dollár értékben, mindjárt az első nap 40 milliárd dolláros összeg elköltésével.

Emellett megszűnt a bankok tartalékképzési kötelezettsége a jegybanknál (ha jól értelmezzük a döntést, a kereskedelmi bankok korlátlanul hitelezhetnek, bármennyi pénzt teremthetnek). Ami viszont még fontosabb: a Fed egyeztetett a világ legnagyobb jegybankjaival, és megállapodtak, hogy biztosítja számukra a dollárlikviditást úgynevezett swap (csere-) ügyleteken keresztül. Ez rendkívül lényeges, mivel 2008-ban a dollárlikviditás hiánya miatt omlottak össze a világ pénzügyi rendszerei, tekintettel arra, hogy a dollár a legfontosabb világvaluta, így sok ügyletet abban finanszíroznak.

A Fed így lényegében egy nap alatt meghozta az összes olyan intézkedést, amelyet a 2008-as válságban hónapok alatt tett meg. A célja feltehetően az volt, hogy azonnal megmentse a világ pénzügyi rendszerét az összeomlástól, ugyanakkor a piacok pánikszerű lépésnek tekintik (különösen a vasárnapi időzítést), ezért a pénteki nagy felpattanás után tegnap ismét óriási zuhanás volt a tőzsdéken. Az ázsiai indexek 2-7 százalék közti mértékben csökkentek: legkevésbé, két százalékkal éppen a kínai indexek. Az ausztrál index tíz százalékkal zuhant, Euró­pában is ekkora esés volt a jellemző a napközepi állás szerint, a rekorder Milánó volt 12 százalékkal.

Korlátlan hitelezés várható az Egyesült Államokban
Fotó: Reuters

A BUX sem úszta meg a tőzsdei vérengzést: kora délután tízszázalékos mínuszban volt. Az OTP immár tízezer forint alá került, a blue chipek, vagyis a legfontosabb papírok közül egyedül a Telekom esett kisebb mértékben, négy százalékkal 342 forintig. Ezen a szinten már egyre vonzóbb az osztalékhozam, és a cég sajátrészvény-vásárlásai is fékezhetik az esést.

Tegnap a dél-koreai jegybank is kamatcsökkentést hajtott végre, mégpedig 2008 óta először: 1,25-ről 0,75 százalékra módosult a jegybanki alapkamat. A fejlett országok kamatai így egyre alacsonyabbak: a két legnagyobb jegybank, a Fed és az Európai Központi Bank immár nulla, illetve negatív kamatot alkalmaz.

A devizapiacok is felbolydultak tegnap: a forint soha nem látott mélypontra zuhant, egy euróért több mint 347 forintot is kellett adni. Ezúttal a cseh korona és a lengyel zloty is hevesen gyengül, ezek helyzete annyiban jobb, hogy a koronavírus-járvány kitörése előtt erősek voltak, így ez most nem nagy csapás számukra, a forintot azonban már legyengítve, örökös mélypontja közelében érte a jelenlegi válsághelyzet.