Sok a tápanyag a Balatonban

Senki sem tudja megmondani, hogy mi lesz az idei balatoni nyárral, hogy a koronavírus-járvány lecseng-e addig, hogy fürdőzhetünk-e a kánikulában a tóban. Ennek ellenére a magyar tenger vízminőségét folyamatosan figyelik a szakemberek.

Hasonló jelenség bármikor előfordulhat Fotó: 123RF

Hasonló jelenség bármikor előfordulhat
Fotó: 123RF

Az algák túlszaporodását valószínűleg a magas vízhőmérséklet idézte elő: 2019-ben ugyan nem volt ­kiemelkedően magas az átlaghőmérséklet, azonban a Balaton vizének hőmérséklete több mint száz napon át húsz Celsius-fok fölött volt. Ez vezethetett a jelentős tápanyagtöbblet felszabadulásához a tóban, ami a hipertróf állapotot előidézte. Ez az eset arra enged következtetni, hogy hasonló jelenség a közeljövőben bármikor kialakulhat a Balatonban, ha a tavaly nyárihoz hasonló meteorológiai viszonyok bekövetkeznek. A múlt évben tapasztalt algaburjánzás rávilágított annak a fontosságára, hogy a tó üledékében jelentős, a növényeknek hasznosítható tápanyagkészlet halmozódhatott fel, amely a jelek szerint képes mobilizálódni a magasabb vízhőmérsékletek hatására. A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban előforduló hőhullámok azt vetítik előre, hogy ezek a folyamatok megismétlődhetnek, így az időszakos hiper­tróf állapot kialakulása visszatérő jelenség lehet a Balatonban.

A szokatlanul enyhe telek szerepéről keveset tudunk, viszont fontos ennek a témának a kutatása. Ami biztos, hogy a jégtakaró meglétének, illetve a hideg és letisztult víznek is hatása van az alga- és hínárállomány növekedésére. Sajnos azt nem lehet előre megmondani, hogy az elmúlt enyhe tél közvetlenül hozzájárulhat-e idén a tavalyihoz hasonló tömeges algaprodukció kialakulásához. Boros Gergely szerint, ha az algaburjánzás visszatérő és rendszeres jelenséggé válik a Balatonban, akkor a probléma megoldására vannak módszerek és eszközök. A kedvezőtlen folyamatok megállíthatók, sőt vissza is fordíthatók.

Falánk kormoránok

A Balaton környékén nagyjából 650 pár nagy kárókatona – más néven kormorán – fészkel, a telelő állomány létszáma két-háromezerre tehető. Egy kifejlett nagy kárókatona naponta hozzávetőlegesen fél kilogramm halat fogyaszt el. Az állomány gyérítése elsősorban gazdasági szempontok miatt történik, az általuk előidézett ökológiai „probléma” kevésbé jelentős. A madár riasztása és gyérítése egész évben folyamatosan zajlik a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. által kezelt halastavakon. Ezeken a területeken éves szinten 700-1000 egyedet ejtenek el a cég munkatársai. A 2020-as évben két helyszínen van lehetőségük állománygyérítésre, azonban eddig mindössze egy helyen történt ilyen beavatkozás – összesen 24 egyedet ejtettek el.