Zuhant az olajár, szétesett a kartell

Véget ért az OPEC és Oroszország által vállalt kitermelés-visszafogás, így mindenki annyi olajat ad el, amennyit akar és tud. Szaúd-Arábia árháborúba kezdett, hatalmasat zuhant az olajár.

A partnerállamok együttműködése a közös érdekekért már a múlté, most egymás ellen játszanak Fotó: Mirkó István

Több mint húsz százalékkal zuhant az olajár péntekről hétfőre, a folyamat, valamint a koronavírus okozta félelem miatt a befektetők az államkötvényekbe próbálták menekíteni a pénzüket, amit a részvénypiacok sínylettek meg. Az amerikai Dow Jones és az S&P index is több mint hét százalékot esett, emiatt – írta a Wall Street Journal – a kereskedést automatikusan felfüggesztették negyedórára.

A múlt hét utolsó napján már lehetett látni, mi következhet ezen a héten: mindkét meghatározó olajfajta határidős jegyzésára zuhanni kezdett. Az amerikai piacokon mérvadó WTI típus a múlt csütörtökön még a hordónkénti 45 dollár fölötti jegyzésáron állt, ám tegnap 28 és 33 dollár között ingadozott. Az észak-európai Brent pedig, amelyet csütörtökön hordónként ötven dollárért jegyeztek, tegnap 31 és 36 dollár között mozgott. Ennél nagyobb áresés csak egyszer fordult elő: 1991 januárjában, az öbölháború kezdetén.

Az olajár régóta nyomás alatt van, hisz tartós a túlkínálat, de most a keresleti és a kínálati oldalról egyszerre érte további sokk a piacot. A keresleti oldalt a koronavírus borította fel: először Kínában esett vissza a közúti és a légi forgalom, nem is beszélve a gyárleállásokról. Mostanra pedig már világszinten visszaesés látható a légi forgalomban, és nem zárható ki, hogy a gépjárműforgalomra is hasonló vár, a karanténok és az ezzel járó forgalom-, illetve áruszállítási korlátozások miatt.

Kínálati oldalról a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország közötti együttműködés megszakadása okozta a megugrást: Szaúd-Arábia a hét végén indított árháborút Oroszország ellen, miután múlt hét pénteken kudarcba fulladt az OPEC és partnerei szakminisztereinek egyeztetése. Oroszország ugyanis nem támogatta a kitermelés még erősebb visszafogását a koronavírus-járványnak a keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt negatív hatásai kivédése érdekében. Válaszul az OPEC felmondta a kitermelést jelenleg 1,7 millió hordóval visszafogó, március végéig érvényes megállapodást.

A partnerállamok együttműködése a közös érdekekért már a múlté, most egymás ellen játszanak
Fotó: Mirkó István

Szaúd-Arábia a világ legnagyobb olajexportőre, Oroszország pedig a második. Moszkva támogatta ugyan a kitermeléskorlátozási megállapodás meghosszabbítását, de nem volt hajlandó az 1,7 millió hordós szint bármilyen mértékű emelésére. Álláspontja szerint ugyanis túl korai még megjósolni, milyen hatása lesz a koronavírus-járványnak a globális energiakeresletre. Az OPEC 14 tagállama és az olajkartellen kívüli tíz szövetséges ország, köztük Oroszország alkotta, OPEC+ néven is emlegetett csoport szétesése több mint hároméves együttműködésnek vetett véget. A kitermelést a piaci egyensúly megteremtésé­nek és ezáltal a világpiaci árak alátámasztásának érdekében visszafogó megállapodást 2016 decemberében kötötték meg az OPEC+ csoport tagjai, és 2017 januárja óta folyamatosan hatályban tartották, mindössze a szintjén változtattak a piaci helyzettől függően – áll a távirati iroda összefoglalójában.

Az együttműködés az OPEC és a szervezeten kívüli országok között ezzel megszakadt, Szaúd-Arábia pedig árháborúba kezdett: bejelentette, hogy korlátlanul önti a piacra olaját, alákínálva más eladóknak. Az ország 9,7 millió hordós napi kitermelését 12,5 millió hordóra akarja növelni.

Kérdés persze, hogy ez kinek jó, mi lehet a stratégia értelme. Ilyen alacsony ár mellett Szaúd-Arábia igen komoly költségvetési problémákkal fog szembenézni. Talán abban bízik, hogy Oroszország mégis felveti a megegyezés lehetőségét. Az orosz pénzügyminisztérium tegnap közölte, hogy számításai szerint Oroszország hat-tíz évet is kibír 25 és 30 dollár közötti olajár mellett. A pénzügyminisztérium a Nemzeti Jóléti Alapba utalja át olajbevételeinek a hordónként 40 dolláros ár feletti részét. Március elején több mint 510 milliárd dollárra, a bruttó hazai termék 9,2 százalékára rúgott eszközeinek értéke.

Az is lényeges kérdés, hogy az alacsony ár visszafogja-e az amerikai palaolaj-kitermelést vagy a szakadatlan technológiai fejlesztés, a kitermelési költségek csökkenése oda vezet, hogy nyereségesek maradnak az ottani kitermelők. Az így összességében megnövekedett kínálatot a piac jó eséllyel nem tudja felvenni, ami további áresést idézhet elő egész addig, amíg valamely szereplőnek már masszívan veszteségessé válik a kitermelés.

Az olajáresés nyomában a részvénytőzsdék is zuhantak, ami önmagában csak az olajszektor esetében indokolt, de a befektetők más szektorokat sem kíméltek. Nem meglepő módon a Saudi Aramco papírja is tíz százalékot esett nyitáskor, noha már pénteken is a kibocsátási ár alatt zárt a csak néhány hónapja tőzsdére vezetett részvény (délutánra öt-hat százalékra mérséklődött a mínusz). A cég értéke a kibocsátáskori 1,7 ezermilliárd dollárral szemben másfél milliárd alá került, így az sem kizárható, hogy kevesebbet fog érni, mint az Apple vagy a Microsoft.