Magára talált a húsvéti báránypiac

A visszaeső kereslet és a szerényebb árak ellenére a hazai juhtenyésztők nagyobb veszteség nélkül zárhatják a húsvéti szezont. Nagy bajban vannak ugyanakkor a főként juh- és kecsketej értékesítéséből élő állattartók: a vendéglátóhelyek bezárásával és a helyi értékesítési lehetőségek beszűkülésével nem tudják eladni portékájukat.

Májusig az ortodox húsvét és a ramadán élteti a keresletet Fotó: Mátrai Dávid

Állami támogatásra számítanak a gazdák

Míg a húst viszonylag jól el tudták adni a gazdák, a juh- és kecsketej értékesítése teljesen ellehetetlenült az elmúlt hetekben. A hazai vendéglátóhelyek bezárásával és a helyi értékesítési lehetőségek beszűkülésével komoly bevételtől estek el az állattartók. A gyapjú piaca is bezuhant, itt azonban nem kell azonnali veszteségtől tartaniuk a juhászoknak. A gyapjút száraz helyen addig tárolhatják a gazdák, amíg normalizálódik a helyzet és magához tér a kereslet. A szövetség kormányzati segítségre is számít. Informális szinten már zajlik az egyeztetés egy olyan támogatási lehetőségről, amely az országban ragadt nőivarú bárányok tenyésztésbe állítását segítené elő.

Állja a sarat az állattenyésztés

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az állattenyésztés szuverenitása kulcsfontosságú, ezért a hazai tenyésztésre kell alapozni az ágazat működését – jelentette ki Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke. A szakember Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével folytatott podcast beszélgetés során rámutatott: a járványhelyzet kikényszerítette az összefogást, amit a jövőben is meg kell őrizni. Az állattartás feltételei adottak, a takarmány-alapanyagok és a különböző takarmánykiegészítők is rendelkezésre állnak. A mostani helyzet azonban erősen rámutatott arra, hogy nagy szükség van új hazai gyártókapacitások kiépítésére. Szintén a járvány hatásának tudható be, hogy valamennyi érintett országban a hazai termékek vásárlására ösztönzik a fogyasztókat. Látva a külföldi példákat, a vásárlói tudatosság fejlesztésére Magyarországon is nagy hangsúlyt kell helyezni. Ehhez komoly segítséget adhat egy új védjegyrendszer. Kedvező iránynak nevezte, hogy a betegség ráirányította a figyelmet a valódi értékekre, a divatosnak vélt termékek pedig a háttérbe szorultak. A fogyasztók húspótlók és tejimitátumok helyett visszatértek a hagyományos élelmiszerekhez. A járvány a hazai tejágazatban is változásokat hozott. A szakember szerint az elmúlt hetekben alaposan megtorpantak a külföldre irányuló szállítmányok. Hazánk naponta egymillió liter tejet értékesít a külpiacokon, az export fele pedig korábban Olaszországba került. Hosszabb szünet után megindultak a szállítmányok a dél-európai országba, ráadásul a Balkánon és Romániában is sikerült piacokat találni a magyar tejnek. Az árak csökkentek az uniós piacon, a hazai feldolgozók ugyanakkor fogadják a tejet, és az átvételi árakon sem változtattak.