Magára talált a húsvéti báránypiac

A visszaeső kereslet és a szerényebb árak ellenére a hazai juhtenyésztők nagyobb veszteség nélkül zárhatják a húsvéti szezont. Nagy bajban vannak ugyanakkor a főként juh- és kecsketej értékesítéséből élő állattartók: a vendéglátóhelyek bezárásával és a helyi értékesítési lehetőségek beszűkülésével nem tudják eladni portékájukat.

Májusig az ortodox húsvét és a ramadán élteti a keresletet Fotó: Mátrai Dávid

Kisebb-nagyobb döccenőkkel ugyan, de viszonylag eredményesen lezajlott az idén a húsvéti bárányszezon. Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a koronavírus-járvány kezdeti szakaszában nagy bizonytalanság övezte a külföldi szállítmányokat, sem a sofőrök helyzete, sem a határátlépés lehetősége nem volt egyértelmű. A bizonytalanság egy időre megakasztotta a húsvét előtt elsősorban Olaszországba irányuló élőállat-szállítmányokat, a helyzet azonban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően gyorsan rendeződött. – Ma már mindenki tudja a dolgát, az áruforgalom előtt nyitva álló zöldfolyosókon keresztül gyakorlatilag rutinszerűen zajlik a kivitel – jegyezte meg az elnök.

Olcsóbban vették az olaszok a jószágot

Piaci oldalról a probléma abban állt, hogy a fő felvevőpiacunknak számító Olaszországban a koronavírus miatti korlátozások nyomán mintegy húsz százalékkal csökkent a kereslet a húsvéti időszakban. Ez részben annak tudható be, hogy bezártak a vendéglátóhelyek és a szállodák, azonban a kereskedelem megszokott csatornái is változtak. A kisebb húsboltok nem nyitottak ki, a nagy vágóhidak pedig a nagy élelmiszerláncokon keresztül értékesítették a bárányhúst. A honi juhtartók értékesítési lehetőségét javította, hogy az egyik keleti piac nagy mennyiségben vásárolt fel bárányokat, oda azonban csak a hím állatokat szállíthatták, a nőivarú egyedekre nem volt igény, így jerkéből jelentősebb mennyiség ragadt a hazai istállókban. Az árak a gyengébb kereslet miatt Európa-szerte csökkentek, hazai viszonylatban azonban az egyik kereskedő okozott zavart. A szóban forgó vállalkozó ugyanis a kosbárányokat jó pénzért eladta a keleti piacra, a megmaradt nőstényeken pedig nyomott áron túladott Olaszországban. Ennek eredményeként rövid idő alatt mintegy 150-200 forinttal esett az élő bárány kilónkénti felvásárlási ára.

Májusig az ortodox húsvét és a ramadán élteti a keresletet
Fotó: Mátrai Dávid

A hússzállítmányok még okoznak fejtörést

Bár a szezon java része mára lezárult, május végéig még folyamatos a báránykivitel az országból. Hajduk Péter szerint az ortodox húsvét és a közelgő ramadán még hajtja a keresletet. Ugyanakkor míg az élőállat-szállítás fennakadások nélkül zajlik, a húsexportot több tényező is nehezíti. – Az elmúlt években jelentős mennyiséget adtunk el Ausztriába és Németországba, a járvány miatt viszont az ottani kereskedelmi csatornák nem úgy működnek, mint korábban – mondta. – Hol­ott fontos lenne, hogy mielőbb rendeződjenek a viszonyok az osztrák és a német piacon, hiszen ebben a két országban nagyszámú muzulmán közösség él, amely ramadán idején jelentős mennyiségű bárányhúst vásárol.

Állami támogatásra számítanak a gazdák

Míg a húst viszonylag jól el tudták adni a gazdák, a juh- és kecsketej értékesítése teljesen ellehetetlenült az elmúlt hetekben. A hazai vendéglátóhelyek bezárásával és a helyi értékesítési lehetőségek beszűkülésével komoly bevételtől estek el az állattartók. A gyapjú piaca is bezuhant, itt azonban nem kell azonnali veszteségtől tartaniuk a juhászoknak. A gyapjút száraz helyen addig tárolhatják a gazdák, amíg normalizálódik a helyzet és magához tér a kereslet. A szövetség kormányzati segítségre is számít. Informális szinten már zajlik az egyeztetés egy olyan támogatási lehetőségről, amely az országban ragadt nőivarú bárányok tenyésztésbe állítását segítené elő.

Állja a sarat az állattenyésztés

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az állattenyésztés szuverenitása kulcsfontosságú, ezért a hazai tenyésztésre kell alapozni az ágazat működését – jelentette ki Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke. A szakember Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével folytatott podcast beszélgetés során rámutatott: a járványhelyzet kikényszerítette az összefogást, amit a jövőben is meg kell őrizni. Az állattartás feltételei adottak, a takarmány-alapanyagok és a különböző takarmánykiegészítők is rendelkezésre állnak. A mostani helyzet azonban erősen rámutatott arra, hogy nagy szükség van új hazai gyártókapacitások kiépítésére. Szintén a járvány hatásának tudható be, hogy valamennyi érintett országban a hazai termékek vásárlására ösztönzik a fogyasztókat. Látva a külföldi példákat, a vásárlói tudatosság fejlesztésére Magyarországon is nagy hangsúlyt kell helyezni. Ehhez komoly segítséget adhat egy új védjegyrendszer. Kedvező iránynak nevezte, hogy a betegség ráirányította a figyelmet a valódi értékekre, a divatosnak vélt termékek pedig a háttérbe szorultak. A fogyasztók húspótlók és tejimitátumok helyett visszatértek a hagyományos élelmiszerekhez. A járvány a hazai tejágazatban is változásokat hozott. A szakember szerint az elmúlt hetekben alaposan megtorpantak a külföldre irányuló szállítmányok. Hazánk naponta egymillió liter tejet értékesít a külpiacokon, az export fele pedig korábban Olaszországba került. Hosszabb szünet után megindultak a szállítmányok a dél-európai országba, ráadásul a Balkánon és Romániában is sikerült piacokat találni a magyar tejnek. Az árak csökkentek az uniós piacon, a hazai feldolgozók ugyanakkor fogadják a tejet, és az átvételi árakon sem változtattak.