Zárójelbe kerül a turizmus krízise

A vidéki Magyarországon folyamatosan nyitnak a vendéglátóhelyek, legkésőbb pünkösdig nagyjából visszaállhat a korábbi belföldi kínálat, ebben nagy felelősségünk van ágazati és egyéni szinten. A szolgáltatók várták, hogy újrainduljon a turizmus, reméljük, hogy fokozatosan, szigorú menetrend szerint haladva, a vidék után a főváros és Pest megye is megkezdheti a felkészülést – erről, és a válságkezelés során született ágazati döntésekről beszélt a Magyar Nemzetnek a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Guller Zoltán szerint a gyors kormányzati intézkedések megalapozták, hogy fegyelmezett menetrend szerint haladva, régiós viszonylatban is tartani tudjuk a versenyt, vagyis bő másfél hónapnyi leállás után minden esély megvan a járvány előtti kedvező korszakra.

Guller Zoltán: A vendégek elsődleges szempontja a biztonság Fotó: PHOTO: @benceBARSONY

Rámutatott: soha nem fordult elő ilyen válság az ágazatban. – Magyarországon kívül nemigen látunk olyan országot, ahol az állam átvállalja egy ágazat teljes bérköltéségét hosszú távon, mindenütt különféle eszközökkel igyekeznek segíteni a piacok újraindulását. Az interneten, a sajtóban és a közösségi oldalakon sok minden megjelenik, aminek a valóságalapja megkérdőjelezhető, viszont alkalmas a hangulatkeltésre – fogalmazott Guller Zoltán. Leszögezte: a magyar kormány kezdettől úgy kezeli a járvány miatti gazdasági krízist, hogy az csak átmeneti, és számos intézkedésével támogatja a talpra állást, a lefagyott ágazatok, a termelés, a szolgáltatás újraindulását.

Gyors válasz, gyors eredmény

A turizmus stratégiai ágazat. Az előző évben a GDP 13 százalékát termelte, a piacot alapvetően több tízezer magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozás működteti, mintegy 400 ezer embernek biztosítva a megélhetését. – 2010 óta folyamatosan nő a turizmus nemzetgazdasági jelentősége, mivel a vendégforgalom, a jövedelmezőség is erősödött, a tavalyi volt a legerősebb évünk, és az idén januárban-februárban mért forgalom is arra utalt, hogy folytatódik a kedvező irány. A sokkhatás március közepén érte a piacot: akkor gyakorlatilag beszakadt a turizmus, a mennyből a pokolba kerültünk, ehhez nyújtottak jelentős támaszt a rövid időn belül bejelentett intézkedések. Rendkívül gyorsan reagált a turizmus tragédiájára a kormány – idézte fel a vezérigazgató.

Guller Zoltán: A vendégek elsődleges szempontja a biztonság

Az Orbán-terv turizmust érintő intézkedései közül kiemelte, hogy például a piaci újraindulást követően is jelentős segítség a költségek csökkentésében a törvényi szintre minimalizált egészségügyi hozzájárulásról szóló döntés, de az is lényeges, hogy a vendéglátóhelyeknél megakadályozták a bérlőkkel szembeni hátrányos helyzeteket.

– A szektor kitettsége a bankok felé tőketartozás, kamatfizetési kötelezettség formájában 500 milliárd forint körül van, vagyis nagyon komoly kapaszkodó a válságkezelésben, hogy az év végéig a magánszemélyeken kívül a cégek számára is hitelfizetési moratóriumról döntött a kormány – jegyezte meg Guller Zoltán. Emellett egyebek között az idegenforgalmi adó eltörlése, a Szép-kártyáról elkölthető összegek jelentős emelése, a különféle hitelprogramok összességében gyors és hathatós támaszként jelentek meg az ágazatban, hogy a szereplők a mindvégig átmenetiként kezelt krízishelyzetben túléljenek az újranyitásig.

Júniusban kezdődik a kampány

Az MTÜ vezetője annak kapcsán, hogy a legnagyobb problémát a márciusban éles fordulatot vett munkaerőhelyzet okozza, vagyis az utcára került dolgozók és a kieső bérek pótlása miatt akadnak, akik nehézséget élnek meg, leszögezte: kezdettől az volt a válságkezelés fő iránya, hogy a krízis átmeneti lesz, amit kezelni kell, de csak az újranyitás lehet a valódi megoldás. Vidéken immár újra megindul a forgalom, bevétele lesz az ágazatnak, ha fokozatosan visszacsábítják a biztonságra törekvő utazókat. Ebben a turisztikai ügynökség júniusban induló belföldi lakossági kampánya is a segítségükre lesz – mondta.

A tavaly a turizmusban 220 milliárd forintnyi összeget megforgató Szép-kártyák kapcsán arról beszélt: nagyon jelentős alapja a belföldi turizmus talpra állításának. Ehhez a kormány úgy járult hozzá, hogy az idén csaknem megduplázta, vagyis 450 ezer forintról 800 ezerre emelte az elkölthető keretet, a közszférában pedig az eddigi 200 ezer forint kétszeresét kapják a dolgozók. Ezen összegeket szállás- és vendéglátóhelyeken, turisztikai szolgáltatóknál fogják elkölteni.

– A Gyurcsány-kormány utáni válságkezelés nagyon fontos eszköze volt 2011-ben az akkor bevezetett pihenőkártya, amely egyszer már segített a turizmus helyreállításában. Meggyőződésem, hogy ez most is így lesz, ráadásul a 2011-esnél is kedvezőbb jelenleg a Szép-kártya adóvonzata, az állam több milliárd forintos bevételről mond le ezzel. Ez a kafetéria a turizmus motorja, és a keretösszegek emelésével a munkáltatói feltöltések nagyarányú bővülése a forgalomra is erős hatással lesz – összegezte Guller Zoltán.