A legalacsonyabb keresetűek helyzete a skandináv országokban a legstabilabb, tíz százalékuk küzd rendszeres megélhetési gondokkal. Ezzel szemben Görögországban a minimálbérért dolgozók több mint nyolcvan százalékának jelent nehézséget a megélhetés. Szintén magas a minimálbéresek körében a szegénységi kitettség Bulgáriában, Horvátországban és Cipruson.
Nem történt lényeges áttörés az Európai Bizottság által januárban kezdeményezett, minimálbérekkel kapcsolatos konzultációja során. Ennek második fordulója szeptemberig tart, célja pedig, hogy a szociális partnerek segítsék Brüsszel munkáját, amely egy olyan minimálbérrendszert szeretne kialakítani, ami garantálja az alacsony keresetűek megélhetését. Az már biztos, hogy tagállami hatáskörben marad a kötelező legkisebb keresetek megállapítása, és nem lesz uniós szintű, kötelező érvényű iránymutatás. Az idehaza is bevett gyakorlat szerint képzeli el az uniós döntéshozatal az összegek megállapítását, vagyis a szociális partnerek egyezsége alapján. Ám azt egyelőre senki sem látja, hogy ennek elősegítésére mi lehetne a garancia.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!