Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb magyar felsőoktatási intézmény, minden évben ide érkezik a legtöbb új hallgató, a jövő értékteremtő közössége: leendő tudósok, tanárok, felsővezetők, közéleti személyiségek. A tartós népszerűség egyik záloga a magas tudományos színvonal, amit legutóbb például az új MTA-Lendület kutatócsoportok megoszlása bizonyított. Az idei nyerteseket tekintve kilenc kutatócsoportból három az ELTE-n alakulhat meg (Niederreiter Zoltán assziriológus, régész, Pozsgai Balázs fizikus és Vácziné Schlosser Gitta kémikus vezetésével).
Az egyetemen két évvel ezelőtt 2 milliárd forintos költségvetési támogatással négy jelentős kutatási projekt indult el. Miklósi Ádám vezetésével diagnosztikai és terápiás fejlesztésekkel foglalkoznak, az anyagtudományi kutatócsoportot Groma István, az asztro- és részecskefizikait Frei Zsolt, a problémamegoldó rendszerekkel foglalkozót pedig Boros Gábor egyetemi tanár vezeti. Tavaly a Tématerületi Kiválósági Program keretében további három program indulhatott el, Perczel András vezetésével a szintetikus kémia és biokémia aktuális kérdéseit vizsgálják, Horváth Zoltán a nagy megbízhatóságú informatikai megoldások területet vezeti, míg Csorba László kollégáival feltárja, hogy európai múltunkban milyen mértékben, formákban és milyen értékvilággal jelenik meg a család, a nemzet fennmaradásának és gyarapodásának legfőbb letéteményese. Ez utóbbi kutatás jól szemlélteti, hogy az innovatív kutatások nem korlátozódnak a természettudományok és az informatika területére. A hét kutatási programot összesen 3.7 milliárd forintos állami támogatás segíti.
Miklósi Ádám kutatásvezető a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: egy-egy ilyen interdiszciplináris program olyan szakembereket hoz össze, akik korábban még soha nem dolgoztak együtt. Az etológust például az informatikussal és a pszichológussal. A professzor szerint az intézményi kiválóság abban is megnyilvánulhat, hogy az egyetemekre a jelenleginél jóval több pénz áramlik hazai és nemzetközi kutatási pályázatokból.
