Idén rekord várható a Szép-kártyákon

Bölcs döntést hozott az Országgyűlés, amikor a kormány javaslatára megszavazta, hogy a helyi közösségek, a polgármesterek döntsenek a jövőben arról, területükön lehet-e Airbnb-t folytatni, esetleg teljesen betiltják a rövid távú lakáskiadást – vélekedett legújabb podcastjában Guller Zoltán, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójaként a turizmust érintő aktualitásokról beszélt. Mint mondta, fájdalmas, de szükséges döntés volt, hogy idén a raktárban maradnak az augusztus 20.-i tűzijátékra szánt rakéták, ahogy azt is el kell fogadni, hogy a magyarok biztonsága, az emberek egészsége az elsődleges szempont, ezért indokoltak a beutazásokat érintő szigorítások.

20200509 Siófok Koronavírus-járvány Az enyhítések ellenére kevés vendéglátóhely nyitott újra a Balaton partján. Fotó: Sulyok László (SL) Ripost. Fotó: Sulyok László

Júniusban végre dinamikus ütemben emelkedett a belföldi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, ötszázezren pihentek ebben a hónapban Magyarországon, akiknek a 89 százaléka hazai vendég volt, és mintegy másfél millió éjszakát vettek igénybe – értékelte a nyár eleji vendégforgalmi adatokat legújabb podcastjában Guller Zoltán. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója hozzátette: egy évvel ezelőtt másfél millióan fordultak meg a belföldi pihenőhelyeken.

Tihany is kedvelt úti cél belföldön
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

– Nagyon sokan hiányoznak még, de azt is látni kellett, hogy az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest ötször annyi turistát tudtunk megmozgatni alapvetően a vidéki Magyarországon – mondta Guller Zoltán. Úgy folytatta: júliusban már nagyon szépen alakulnak a foglalási adatok, egyre rövidebb idő telik el a bejelentkezés és az érkezés között, vagyis az utolsó pillanatban is rengetegen döntenek az utazás mellett.

Nekünk a Balaton

Mi, magyarok alapvetően a Balatonra utazunk, ahol idén Siófok vezeti az úti célok listáját, megelőzve Füred, Zalakaros, Hévíz látogatottságát. A külföldiek elkerülik Budapestet, a Balatonnál viszont emelkedett a számuk, főként Németország, Ausztria, Csehország utazói választják a magyar tengert – jelezte a vezérigazgató.

Mint mondta, a Budapest Airport utasforgalmi adatain is látszik a felfutás: míg két hónappal ezelőtt egyetlen repülőgép sem szállt fel, addig júniusban már átlagosan naponta 70 gép indult a fővárosi légi kikötőből, a járatokon pedig növekszik az utasok száma. Egy évvel ezelőtt viszont még 220 napi fel- és leszállást jegyeztek Ferihegyen, vagyis van még hová fejlődnünk – jegyezte meg.

Fokozatosan indult újra a légi utasforgalom
Fotó: Bach Máté

Rekord a Szép-kártyákon

2010-ben azért hozta létre a kormány a Széchenyi pihenőkártya programot, hogy az ágazatot minél hamarabb ki tudja hozni az előző válságból – idézte fel az MTÜ vezetője. Mint mondta, idén hasonló elvek mentén alkalmazzák a forgalomélénkítő béren kívüli juttatást, amihez komoly adócsökkentést rendelt a kormány (15% szja), a feltöltések pedig jelentősen meg is nőttek. – Az első félév végéig több mint 154 milliárd forint feltöltés érkezett a Szép-kártyákra.

Fotó: Éberling András

Viszonyításképpen: 2018-ban az egész év során töltöttek fel a munkaadók 114 milliárd forintot, míg tavaly 242 milliárd forintot, amit a munkavállalók rekreációra fordíthattak. Mivel június 30-ig nagyjából az éves összeg felét szokták feltölteni a kártyákra, azt gondolom, idén nagy eséllyel több mint 300 milliárd forint gyűlik össze a Széchenyi Pihenőkártyákon, ami nagyon jelentős összeg, meghaladja az előző évek feltöltéseit – fogalmazott Guller Zoltán. Hozzátette, az első félévben több mint 90 milliárd forintot, vagyis éves összevetésben 20 százalékkal magasabb összeget használtak fel a kártyatulajdonosok pihenési célokra, étkezésre, szállásra, szabadidős lehetőségekre.

Sokkal több családnak jut pénze kikapcsolódásra a pihenőkártyáknak köszönhetően
Fotó: Éberling András

– Erre az évre még több mint 160 milliárd forint elkölthető összeg van a Szép-kártyákon. A juttatást áprilisban és májusban még inkább vendéglátásra, a nyáron már főképp szállásszolgáltatásra fordítják az emberek, nagyjából kétmillióan vannak a Szép-kártya birtokosai– jelezte az arányokat.

Helyes lépés a szigorítás

A beutazások körülményeinek szigorítása kapcsán Guller Zoltán kifejtette, hogy egy ilyen vírushelyzetben nincs fontosabb az emberi életnél, az egészségnél, a kormánynak pedig az a dolga, hogy megvédje az állampolgárait. – Minden döntés elsődleges célja az emberi élet védelme, a magyarok biztonsága – szögezte le. Megjegyezte, hogy ezt akkor is el kell fogadnunk, ha egyébként személy szerint a turisztikai ügynökség vezetőjeként maga is azt szeretné, ha minden országból és minden irányba szabadon lehetne utazni. – Ha a járványügyi helyzet úgy kívánja, akkor az a helyes döntés, ha szigorúbb beutazási feltételeket szabnak. A korlátozásokat el kell fogadnunk, és bízunk abban, hogy mielőbb érkezhetnek újra turisták akár Romániából, akár Ukrajnából – fűzte hozzá a vezérigazgató.

Augusztus 20.: Fájdalmas, de szükséges lépés

Annak kapcsán, hogy az MTÜ augusztus 19. és 21. között egy háromnapos budapesti ünnepségsorozatra készült, ám, mint ismert, idén elmarad az augusztus 20-i tűzijáték, az ügynökség vezetője úgy fogalmazott: – A rakétákat megvettük, ám azok meg fogják várni a raktárakban a következő évet, amikor reményeink szerint fel tudjuk lőni azokat az égre a Duna felett.

2020-ban elmarad a hagyományos, látványos tűzijáték-bemutató a Duna felett

El kell fogadnunk mindannyiunknak, hogy a gyermekeink és a nagyszüleink, illetve a családunk és a magunk biztonságánál nem lehet semmi fontosabb. Fájdalmas, de szükséges döntésnek tartom a kormány ez irányú döntését – közölte Guller Zoltán.

Airbnb: Régi kérdés oldódott meg

Az Airbnb-lakásokat érintő friss országgyűlési döntésről is beszélt az MTÜ vezetője, ami szerint a jövőben az önkormányzatok kezébe kerül a rövid távú lakáskiadás szabályozása. – Nagyon régi vitát oldottak meg a honatyák kedden, amikor elfogadták a magán-szálláshelyek, vagy a köznyelvben Airbnb-nek nevezett szálláskiadásra vonatkozó jogszabályt. Érdemes erről szélesebb kontextusban beszélni – mondta. – Amikor a turisztikai ügynökség létrejött, Budapesten nagyjából ötezer darab szálláshelyet számoltunk. A Covid–19 előtti időkre ez a szám már 13 ezer fölé nőtt, miközben a hosszú távú ingatlankiadási piacon mintegy tízezer lakást jegyeztek. Tehát több Airbnb-lakás van, mint amennyit ki lehet bérelni hosszú távra. Ez nem túl egészséges jelenség volt – fogalmazott Guller Zoltán.

Szavai szerint az is érdekes megfigyelés volt, hogy legalább ezer magánszálláshely-kiadó, a tulajdonosok egy része a járvány idején kiadta hosszú távra a lakását, aminek következtében úgy látszik, hogy például a belvárosban 50-60 ezer forinttal csökkentek a bérleti díjak. – Azt gondolom, ez mindenképpen egy szerencsés forgatókönyv – jelentette ki Guller Zoltán, aki szerint a kormány javaslatára jó döntést hozott az Országgyűlés, hiszen vannak olyan esetek, amikor nem szerencsés egy országot egységes szabályozás alá vonni.

– Másképpen működik a fővárosban a belváros és másképpen Kispest, de ehhez képest is teljesen eltérő Hajdúszoboszló vagy Hévíz működése ezen a piacon. A kormány arra tudott volna megoldást adni, hogy az egész országot érintően szabályozza az Airbnb-vel kapcsolatos kérdéskört, de nagyon helyesen úgy döntött, hogy az önkormányzatokra bízza ezt – idézte fel, megjegyezve, hogy elsősorban a helyben élőket érinti a jelenség.

Mindenkinek igaza van

Vannak pro és kontra érvek – folytatta a vezérigazgató az Airbnb kapcsán. – Az elmúlt néhány évben megkaptam mindenféle reakciót, érvet mindenféle fórumon, különböző intenzitással jöttek a levelek, a megbeszélések, az üzenetek. Azt gondolom, mindenkinek igaza van ebben a kérdésben. Őszintén hiszem, hogy a bölcs döntés az, hogy a rendezését rá kell bízni a helyben élőkre, a polgármesterekre, hogyan szeretnék ezt a kérdést szabályozni. Ehhez kaptak segítséget, hogy helyben meghatározhatják, hogy a magán- és egyéb célú lakáskiadásnak milyen időbeli korlátot szabnak egy évben – részletezte az új jogszabály hátterét.

Tiltják vagy engedik

Lehet, hogy nem szabályozzák, és akkor egész évben lehet Airbnb-zni, lehet, hogy betiltják, és akkor nem lehet, de azt gondolom, hogy minden esetben a helyi közösségnek kell ezt eldöntenie – emelte ki a szakember. Ahogy azt is, hogy szavai szerint nem kell ezt úgy felfogni, hogy a szabályozás örök életre így marad. – Amikor Budapesten a turisták száma gyakorlatilag tíz százalékát éri el a korábbi évekhez képest, akkor egészen biztosan nincs szükség ennyi szálláshelyre és ennyi magánszállásra egy időben – zárta legújabb beszámolóját Guller Zoltán.