Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termelők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – mondta a hivatal elnöke a távirati iroda szerint egy budapesti sajtótájékoztatón. Pomázi Gyula jelezte: fontos, hogy a magyar borokat, borászati technológiákat piaci oltalmak is védjék. Európában ugyanis minden ötödik palack bor hamis, ami értékelése szerint évente 800 milliárd forintnak megfelelő, az EU borágazata bevételének öt százalékát kitevő kárt okoz. A tagállamokban már foglalkoznak a problémával, különösen Franciaországban, Németországban és Olaszországban. Főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az unióba hamis termékek közvetítő országokon – például Albánián, Marokkón, Hongkongon, Szingapúron vagy Ukrajnán – keresztül.
A hivatal ezért tíz olyan oltalmi formát biztosít a hazai borászatoknak, amely valamilyen formában meg tudja védeni az adott terméket, illetve az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdont. Hatáskörük kiterjed a növényfajta-oltalomtól kezdve egészen a különböző szőlészeti-borászati technológiákhoz, berendezésekhez kapcsolódó használati mintákra, szabadalmi bejelentésekre, valamint védjegyoltalmakra, földrajzi árujelzők mentén megvalósuló oltalmazásokra is – tájékoztatott Pomázi Gyula. Az elnök kiemelte, hogy évente 150-180 borászati védjegykérelem érkezik a hivatalhoz, egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre, a logóra. A borászatoknak is lehetőségük van arra, hogy az iparjogvédelmi pályázaton igényeljenek forrást, támogatást a hivatal oltalmazási szolgáltatásainak igénybevételére. Az összes magyar bortermelő vidéken 32 magyar eredetmegjelölést és hat nagy földrajzi árujelző rendszert tartanak számon, ezek értékére mindenképpen vigyázni kell a hivatal elnöke szerint.
