Szintet lép Szingapúr a digitális gazdaság fejlődésében: az első ország lesz a világon, ahol a személyazonosításhoz arcazonosító rendszert használnak majd. A technológiát egy biometrikus azonosítási technológiákra szakosodott brit cég, az iProov biztosítja. – Ez az első alkalom a világon, amikor felhőalapú arcazonosítást használnak emberek személyazonosságának igazolására – idézi a BBC News Andrew Bud, az iProov vezérigazgatójának szavait.
Az új technológia hozzáférést biztosít a szingapúriaknak az állam által nyújtott szolgáltatásokhoz, és egyes cégek szolgáltatásait is így tudják majd igénybe venni. A tervek szerint az arcazonosító rendszert integrálják a már létező digitális személyazonosítási rendszerrel, a SingPass-szel. Az új rendszert a szingapúri adóhivatal egyes fiókjaiban már használják, illetve a DBS nevű szingapúri banknál már így nyithatnak online bankszámlát az ügyfelek.

Arra is lehetőséget ad az új metódus, hogy az iskolai vizsgáknál ellenőrzi, hogy valóban minden tanuló a saját tesztjét tölti-e ki, és nem más helyett vizsgázik. A cégek pedig akkor használhatják, ha bizonyos, a kormány által támasztott követelményeknek megfelelnek. Az egyik ilyen, hogy csak az illető beleegyezésével lehet alkalmazni.
Az új technológia azt is meg tudja mondani, hogy valóban jelen van az azonosított személy, tehát nem csak egy fotóval vagy videófelvétellel akar valaki visszaélni mások személyazonosságával.
De mi a különbség az arcazonosító és az arcfelismerő rendszerek között? Mindkettő esetében szükséges az alany arcának beszkennelése, amit egy már létező adatbázisban vetnek össze a meglévő képekkel a személyazonosság megállapítására. Ám míg az azonosítás esetében szükséges az alany beleegyezése, aki cserébe kap is valamit – például hozzáférést különböző szolgáltatásokhoz, appokhoz vagy mobilbankoláshoz –, addig egy arcfelismerő rendszer bárhol készíthet fotót az alany arcáról – mondjuk egy vasútállomáson –, és akár a hatóságokat is értesítheti, ha például egy körözött személyről van szó.
Ennek ellenére a privát szférát védelmezők úgy vélik, hogy a beleegyezés eléggé egyenlőtlen dolog, amikor érzékeny biometrikus adatokról van szó. – A beleegyezés nem elegendő akkor, amikor az ellenőrző és az ellenőrzött közötti kapcsolat nem kiegyensúlyozott, például az állam és az állampolgár közötti viszony esetében – veti fel Ioannis Kouvakas, a londoni Privacy International munkatársa.