Egyre szűkösebb és egyre drágább az agglomeráció telekkínálata

Az elmúlt években felerősödő kiköltözési hullám részeként, az állami támogatások segítségével sok család az agglomerációban építette fel otthonát. Ám miközben a nagyvárosi lakásárak már stagnálnak, sőt csökkenni kezdtek, a budapesti agglomeráció építési telkei folyamatosan értékelődnek fel. Az egyes települések beépülésével ráadásul mind kevesebb a jó adottságú, családi ház vagy ikerház építésére alkalmas hely.

MN_SABLON

Új Nagy-Budapest

– Budapesten és a nagyvárosokban a lakások drágulása nagyon lelassult. Tavaly nyár óta érezhetően kevesebb a befektetési célú lakásvásárlás, a koronavírus hazai megjelenése pedig tovább csökkentette a forgalmat. Így bár a lakások ára enyhén csökkenni is kezdett némely nagyvárosban, a telekárak emelkedése töretlenül folytatódik – magyarázta lapunknak Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint ez valószínűleg azért történhet meg, mert a saját célra történő házépítések továbbra is előtérben vannak, ráadásul más szempontok is szerepet játszhatnak.

– A telekvásárlás egyfajta menekülőút lehet azoknak, akik lakásba már nem fektetnének. Egy jobb adottságú telekre öt-tíz év múlva ugyanúgy lehet építkezni, vagyis ezek vélhetően tartani fogják az értéküket, fenntartási költségük pedig minimális egy lakáshoz vagy házhoz képest

– mutatott rá Balogh László, megjegyezve, hogy több tucat olyan telek van az agglomerá­ciós kínálatban is, amelyeket úgymond menet közben értékesítenének, vagyis jogerős építési engedéllyel, esetleg meglévő háztervvel.

Balogh László szerint

az eladók és a vevők már-már úgy viselkednek, olyan árakon egyeznek meg, mintha a fővárosi agglomeráció egyes települései egy új Nagy-Budapest részei lennének.

A hagyományosan elit környéknek számító, jóformán budai árak jellemezte Budaörsön például két év alatt bő másfélszeresükre nőttek az árak, azaz a korábbi 36 millió forint helyett ma már 57 millió forint a jellemző telekár. Budaörs kimagaslóan a legdrágább agglomerációs település, hacsak nem számítjuk Remeteszőlőst, ahol azonban nincs értelmezhető kínálat, s ha egy-két eladó telket meg is hirdetnek, azokért a tulajdonos akár 80-90 millió forintot is elkér.

Közelség és közlekedés

Ilyen kimagasló árat máshol csak egy-egy jó fekvésű, nagyobb építési telekért kérnek el, ugyanakkor mára tucatnyi településen haladja meg az átlagos ár a harmincmillió forintot. Ezen helyek közé tartoznak az utóbbi évek slágertelepülései: Dunakeszi, Nagykovácsi, Üröm, Törökbálint vagy Budakeszi.

Noha a legdrágább települések jellemzően a közvetlenül Budapesttel határos helységek, az is megfigyelhető, hogy a jó közlekedés mennyit számít. Így a Budapesttől ugyan kicsit távolabb fekvő, de az M1-es autópályán és vasúttal is könnyen elérhető Herceghalom vagy a váci vasútvonallal érintett Sződliget is a „harmincasok klubjába” lépett mára az építési telkek szempontjából. A kiváló közlekedési kapcsolat adott esetben azt is jelenti, hogy már nem csak a budapesti agglomeráció nyugati vagy északi szektorában kell keresni a legdrágább településeket. A HÉV-vonalon, a Pesttől északkeletre fekvő Csömörön vagy Kistarcsán például már szintén harmincmillió forintra rúg a legfeljebb 1500 négyzetméteres építési telkek átlagára.