időjárás 4°C Miklós 2022. december 6.
logo

A lakossági állampapírok több mint fele szuperkötvény

Fellegi Tamás Péter
2020.10.06. 20:55
A lakossági állampapírok több mint fele szuperkötvény

Tizenhat hónap telt el a magas kamatozású állampapír, a MÁP+ bevezetése óta. Az MNB munkatársai többrészes tanulmányban értékelik, hogy milyen tanulságokkal szolgál az első bő egy év az állam, a szakmai közvélemény és a lakossági befektetők számára.

A MÁP Plusz indításának az volt a célja, hogy a lakossági megtakarítások nagyobb szerepet töltsenek be az államadósság finanszírozásában. Az eredmény hamar megmutatkozott: egy év alatt a teljes lakossági állampapír-állomány 2500 milliárd forinttal nőtt, és az idei júniusi adatok szerint a lakosságnál lévő mintegy 8500 milliárd forint állampapírból több mint 4200 milliárd forint MÁP Plusz.

A futamidőre nincs korlátozás
Fotó: Teknős Miklós

A MÁP Plusz indulása lehetővé tette, hogy az állam a tavalyi bruttó kibocsátás 60 százalékát lakossági papírokkal fedezze. Ennek eredményeként a közvetlenül a lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya dinamikusan növekszik, e mutató az Európai Unió tagországai közül 2019 végén Magyarországon volt a legmagasabb, mintegy 27 százalékot tett ki.

A sikeres és erős értékesítésnek köszönhetően az államadósság külső és devizarészaránya mérséklődött, így már rövid távon is tovább javult az államadósság finanszírozási szerkezete. A MÁP Plusz-vásárlásokkal a lakosság államháztartás finanszírozásában betöltött szerepe 25 százalék fölé nőtt, amellyel párhuzamosan a külföldiek részaránya 35 százalék alá, a devizarészarány pedig 20 százalék alá csökkent 2019 végére.

A lakossági szuperkötvény akár évente is hozhat kedvező hozamot Fotó: Bach Máté

Szintén kedvezően hatott a külső sérülékenység csökkenésére, hogy a MÁP Plusz megjelenésével párhuzamosan a háztartások által finanszírozott államadósság átlagos hátralévő futamideje azonnal dinamikusan emelkedni kezdett, és júniusra meghaladta a 36 hónapot.

A MÁP Plusz kibocsátásakor felmerült a kérdés, hogy megéri-e az államnak az a többletköltség, amelyet az intézményi állampapírokénál magasabb hozam kifizetése jelent a lakossági befektetőknek. A költségek egyrészt a külső sérülékenység csökkentése fordított befektetésnek tekinthetők, másrészt több tényező is mérsékeli a kiadásokat: az intézményi piacon érvényesülő hozammérséklő hatás vagy a sérülékenység csökkenéséből adódó kockázatiprémium-csökkenés.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.