A Gránit Bankban végrehajtott tőkeemelés egyezik a kormány pénzügypolitikai törekvéseivel – indokolta a Gránit Bankban való állami tulajdonszerzést tegnap online sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter. Varga Mihály hangsúlyozta: a befektetés célja, hogy a bank fejlődése folytatódjon, megjelenjen a nemzetközi piacon és a részvényeit be tudja vezetni a Budapesti Értéktőzsdére.
A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap hét, míg Nyúl Sándor társasága három százalék körüli részesedést szerez a hitelintézetben.
Ezzel az állam három év után ismét tulajdont szerzett a Gránit Bankban.
A pénzügyi tárca első embere emlékeztetett: a magyar hitelintézet tavaly már a hatodik évét zárta nyereségesen, költséghatékonysági mutatója kétszer jobb, mint a hazai bankrendszer átlaga. A társaság elsőként valósította meg a digitális banki üzleti modellt Magyarországon. Varga Mihály megjegyezte: a hazai hitelintézetek a kormány fontos partnerei abban a munkában, amelyet a járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében végeznek. Ez igaz a bankok által fizetett hozzájárulásra a járvány első hulláma alatt, vagy éppen a hitelmoratórium esetében mutatott együttműködésre.
Fotó: Gránit Bank
A Gránit Bank mérlegfőösszege tíz év alatt megközelítőleg hetvenszeresére növekedett, és idén október végén megközelítette az 500 milliárd forintot. A közepes banki kategóriába tartozó pénzügyi társaság megközelítőleg hetvenezer ügyfélszámlát kezel, és a koronavírus-járvány ellenére idén már az első kilenc hónapban 1,42 milliárd forintos eredményt ért el, szemben a tavalyi egész éves 1,43 milliárddal – emelte ki a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója. Hegedüs Éva jelezte azt is, hogy a bank tulajdonosai a megtermelt eredményt folyamatosan visszaforgatják. A hitelintézet szavatoló tőkéje, a mostani emelést is figyelembe véve, 21,5 milliárd forint.
Hegedüs Éva a rendezvényen kifejtette: a bank üzleti modellje alapvetően három pilléren nyugszik: a digitális csatornákon nyújtott pénzügyi szolgáltatásokon, az univerzális lakossági és vállalati kiszolgáláson – egyszerre a lakossági betétgyűjtéssel és a kkv-hitelezéssel –, valamint a konzervatív hitelezésen. A bankvezető a következő években a lakossági hitelezés bővítésére is nagyobb hangsúlyt kíván helyezni, a vállalati kihelyezések dominanciája után.
