Ősszel is tovább robog az adóvonat

Novemberre megközelítette a 430 ezret a kisadózó vállalkozások, vagyis a katások száma. Eszerint sem a koronavírus-járvány második hulláma, sem a bújtatott foglalkoztatás felszámolásáért megalkotott hárommilliós szabály nem vetette vissza a legkisebb gazdasági szereplőknek szóló adótípus iránti érdeklődést.

Fotó: Andras Eberling

Töretlen népszerűség, adóügyi sikertörténet, közteherviselési innováció – ilyen és ehhez hasonló szókapcsolatokkal lehet találkozni, ha a kisadózó vállalkozások tételes adójának nyolcéves történetéről esik szó. A kifejezések talán túl magasztosak és cseppet akár túlzók is, az ugyanakkor tény, hogy a kata rövidítésű adófajta az elmúlt években mindvégig kifejezetten kedvelt volt a hazai kisebb vállalkozások körében. Ennek több oka is lehet – például a fő szabályként csupán havi ötvenezer forintos közteher és az egyszerűbb adminisztráció –, de akárhogy is van: a kata a vírus okozta gazdasági megtorpanás idején is keresett maradt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy míg nyáron, a kiengedés időszakában négyszázezer körül mozgott a kata szerint adózó vállalkozások száma, addig – mint a tárcától megtudtuk – novemberre 430 ezresre bővült a tábor.

A kata egyébként már a kezdetektől népszerű volt. Az adónemről 2012-ben, az akkori munkahelyvédelmi akcióterv idején hozott döntést a kormánytöbbség, és nem sokkal a 2013-as hatálybalépés után már ötvenezer körül mozgott a katások száma. A szabályrendszer második évének végére, 2014 utolsó ­nap­j­aira százezresre duzzadt a lehetőséggel élők csoportja, újabb két év múlva pedig már több mint 170 ezren katáztak. Az igazi emelkedés azonban még csak ezután következett: 2018 elején negyedmillió fölött járt a létszám, tavaly, az év közepén pedig 350 ezer katást tartott nyilván az adóhatóság. Az idei év közepére négyszázezer fölé kúszott a szám, hogy év végére megközelítse a 430 ezret.

A folyamatos emelkedésben nyilván szerepet játszott annak a gyakorlatnak a meghonosodása, miszerint egyes foglalkoztatók katás vállalkozóként alkalmaztak olyan munkaerőt, amelyet munkaviszonyban kellett volna foglalkoztatni. A színlelt megoldások visszaszorításáért döntött az Országgyűlés az úgynevezett hárommilliós szabályról, amely negyvenszázalékos extra közterhet követel meg, ha a katás vállalkozó és egyik üzleti partnere között az ügyletek értéke egy éven belül meghaladja a hárommillió forintot. Az új szabály a jelek szerint nem annyira riasztó, a kisadózók száma ugyanis a passzusok megszavazása óta is emelkedett. Ebben talán annak is szerepe lehetett, hogy a katásokra is kiterjedtek a válság hatásainak enyhítéséért meghozott kormányzati adóintézkedések. A tavaszi gazdaságvédelmi lépések között helyet kaptak a katásoknak szóló könnyítések is, amelyekkel az állam 26 szakma több mint 151 ezer vállalkozójának engedte el a katafizetési kötelezettségét, mégpedig négy hónapra. A kedvezmény összességében 26 milliárd forintot hagyott az érintetteknél. Emellett minden kisadózó vállalkozás haladékot kapott a 2020. már­cius elseje előtti katatartozásának befizetésére, ami legalább 74 ezer katásnak hozott némi anyagi könnyebbséget azzal, hogy időlegesen náluk hagyott 14 milliárd forintot.