Saját termelőinek teremt versenyhátrányt Brüsszel kettős mércéje

Kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság: egyfelől a zöldcélok érdekében tovább szigorítaná az állatjóléti szabályokat és korlátozná a vegyszerek használatát, másfelől viszont a sokkal lazább élelmiszer-biztonsági szabályok mellett, bizonytalan körülmények között előállított, harmadik országból érkező élelmiszereket érdemben nem vizsgálja. Az enyhébb szabályok miatt ezek előállítási költsége is jóval alacsonyabb, mint az EU-ban, ami a helyi gazdákat sodorja komoly versenyhátrányba.

Tüntetés Brüsszelben decemberben: uniószerte nemtetszésüket fejezik ki a gazdák Fotó: Bertrand Vandeloise Forrás: Europress/AFP

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió és az úgynevezett Mercosur-országok, vagyis a Dél-amerikai Közös Piac tagjai (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay) között még 2019-ben aláírt szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek ratifikációjáról most zajlanak az egyeztetések – közölte a kamara.

Felidézték: az európai gazdálkodók és termelőszövetkezetek legnagyobb európai érdekképviselete,

a Copa-Cogeca videókampányt indított a közösségi médiában, hogy minél több emberrel megértesse, pontosan mit tartalmaz az EU–Mercosur-megállapodás, és ebben a formájában milyen káros hatása lesz az uniós gazdálkodókra és az élelmiszer-biztonságra.

Európa legnagyobb ernyőszervezetei közül az Európai Baromfi-feldolgozók és Kereskedők Szövetsége (AVEC) és az Európai Cukorrépa-termesztők Nemzetközi Szövetsége (CIBE) is csatlakozott a kampányhoz.

Az unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodást a felek még 2019 nyarán írták alá, de mindeddig nem lépett életbe. A közelmúltban újrakezdődtek az egyeztetések, amelyek most a kereskedelmi megállapodás életbeléptetéséről szólnak.

Gazdatüntetések színterévé vált decemberben Brüsszel. Az európai termelők már Dél-Amerikával szemben is hátrányba kerülnének?
Fotó: Bertrand Vandeloise / Europress/AFP

A széles körű egyezség számos ipari termékre kedvezményes vámtarifát vezet be a dél-amerikai országok és az EU között. A kedvezményes vámtarifa- és vámmentesség kiterjed ugyanakkor a mezőgazdaságra is: az európai állattartók, elsősorban a szarvasmarha- és a baromfiágazat szereplőire is.

Többen úgy látják, az európai mezőgazdaság a legnagyobb vesztese az üzletnek.

Noha az uniós termeléshez képest elhanyagolható a vámmentesen vagy kedvezményes vámtarifa mellett behozható húsmennyiség, de emellett több más unión kívüli országból is nő a behozatal. Mennyiségtől függetlenül ez versenyhátrányt jelent, így áresést okoz Európában.

Ennek oka, hogy az Európai Unió alkalmazza a világon a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági, állatjóléti szabályokat és a vegyszerhasználatra vonatkozó korlátozásokat. A szigor jelentősen megdrágítja a termelést. Ugyanakkor

az EU a harmadik országokból érkező termékek előállítási körülményeit nem vizsgálja, vagyis a dél-amerikai és más országokban jóval enyhébb élelmiszer-biztonsági előírások mellett gyártott termékek mindenféle ellenőrzés nélkül érkezhetnek az unióba. Ezek az élelmiszerek a lazább szabályozás miatt jóval olcsóbban állíthatók elő és értékesíthetők az EU-ban, mint a helyi termékek.

A hatperces kampányfilmben példaként említik a brazil cukorrépa-termesztést, amelynek során jóval több vegyszert használnak a helyi gazdák, mint az európaiak. Ráadásul a Brazíliá­ban engedélyezett rovarölő szerek jelentős része az unióban be van tiltva. Így a termelés jóval olcsóbb, és az unió előírásainak nem felelne meg.

A szarvasmarhatartók is tartanak a Mercosur-országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás életbelépésétől
Fotó: Kurucz Árpád

Az európai termelői szervezetek ennek kapcsán arra is rámutatnak, hogy

az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, ráadásul nem az európaiaknak kedvez. Mindeközben a szigorú EU-s zöldcélok és a Green Dealben megfogalmazott fenntarthatósági célok tovább drágítják az uniós termelést,

még szigorúbb, sok szempontból alig teljesíthető, újabb előírások betartására kötelezve a gazdákat.

Ezzel szemben a bizonytalan eredetű, harmadik országból érkező import élelmiszer mennyisége folyamatosan nő. A termékek amellett, hogy az előállítási körülményeik nem zárják ki a behozatalt, az olcsóbb gyártással lenyomják az uniós termelői árakat.

Ennek a későbbiekben az lehet a következménye, hogy egyre többen hagynak fel a mezőgazdasággal, a behozatal tovább nő, míg a lakosság a folyamatosan növekvő élelmiszerárakkal nézhet szembe.