A kedvelt nyaralóhelyekben gondolkodnak a magyarok

Töretlenül erősödik honfitársaink utazási kedve: a negatív PCR-teszteredményt igazolók januárban és februárban az egzotikus országokba utaztak, míg a nyári szezonban a járványhelyzettől függően idén is a dél-európai országok és Egyiptom, Tunézia lehet a legnépszerűbb desztináció – közölte lapunkkal az utazási irodák szövetsége.

Camel trainers ride camels awaiting tourists by the Pyramid of Khafra (Chephren) at the Giza Pyramids Necropolis on the western outskirts of the Egyptian capital's twin city of Giza on January 7, 2021. (Photo by Amir MAKAR / AFP) Fotó: AMIR MAKAR

– Egy évvel a járvány kitörése után is töretlen, sőt fokozódik honfitársaink utazási kedve. Már decemberben érezhető volt a külföldi utak iránti felfokozott érdeklődés, idén januárban és februárban pedig tovább nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik negatív PCR-teszteredményük birtokában az egzotikus országokba, például Dubai­ba, a Maldív-szigetekre, Tanzániába, Mexikóba, a Dominikai Köztársaságba vagy a Seychelle-szigetekre utaztak – tudtuk meg Molnár Judittól, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnökétől.

Rengeteg magyar utazik nyaranta külföldre, többségük idén is készül a határon túlra Fotó: Belga ügynökség

Mint azt a Magyar Nemzetnek kifejtette: ha a járványhelyzet megengedi, akkor a nyári szezonban – a korábbi évek slágerhelyszíneit alapul véve – nem számítanak változásra a keresletben, már ami a népszerű úti célokat illeti. Tehát

továbbra is a mediterrán klímájú dél-európai országok, illetve Egyiptom és Tunézia lehet a legnépszerűbb a külföldre készülők körében, akárcsak a korábbi években.

Kérdésünkre a szakszövetség vezetője úgy fogalmazott: nagyon kicsi az esélye a beutazó turizmus ősz előtti újraindulásának.

– Amennyiben ősszel már fogadhatunk külföldi turistákat, akkor számukra feltehetően már nem a két nagy tavunk, a Balaton és a Velencei-tó lesz a fő célpont. A járvány előtt szerzett tapasztalatok alapján úgy gondoljuk, hogy

a szabadidős céllal érkező külföldiek elsősorban Budapestet vagy a termál- és gyógyvizekben gazdag régiókat fogják felkeresni

a nyári szezont követően – jelezte a MUISZ elnöke, aki szerint a külföldieket hazánkba csábító események közül a legjelentősebb az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és az annak során várható pápalátogatás lesz az ősszel.

– Ugyanakkor fővárosunk és több vidéki város különleges események nélkül is rendkívül vonzó a külföldieknek – fűzte hozzá Molnár Judit.

Idén elmarad az Utazás kiállítás, de a kínálat bőséges és alkalmazkodik a vírusviszonyokhoz Fotó: Kurucz Árpád

A szakember érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a járvány kitörése után az utazási irodákban jelentősen megváltozott a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya, sok vállalkozás kényszerült radikális létszámleépítésre, miután lényegében megszűnt a piacuk.

A szövetség adatai szerint a 2019-es évhez viszonyítva a koronavírus berobbanásának évében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma hatvan százalékkal csökkent az utazási irodák területén, miközben a hat órában foglalkoztatottaké a kétszeresére nőtt. A négyórás dolgozók száma pedig 2021 februárjáig negyven százalékkal csökkent – sorolta az elnök.

Vírusfedte jövőkép

A Turizmus.com részletezte: lobbitevékenysége támogatására a MUISZ február végén felmérést készített a tagirodák árbevételének és munkaerőhelyzetének alakulásáról. Ebből további tendenciák derültek ki a koronavírus-járvány pusztításáról az utaztatás területén. Így például az irodák többségének forgalma nyolcvan százalékkal csökkent 2020-ban az előző évhez képest – több cégnél a visszaesés mértéke százszázalékos volt, azaz szinte semmilyen bevételt nem tudtak termelni az előző évben. A kormány mentőövével, a Széchenyi turisztikai kártyán kínált ingyenhitel lehetőségével a szakma fele élt, a kérdőívet kitöltő irodák 37 százaléka már leadta az igénylést vagy a közeljövőben tervezi kezdeményezni a hitelbírálatot. Akik tartózkodnak a lehetőségtől, főként amiatt teszik, mert bizonytalannak látják, hogy a járvány árnyékában a jövőben fölerősödik-e annyira az utaztatás, hogy abból kellő bevétel keletkezik a kölcsön visszafizetésére.