Újabb megállapodás: Létrejön a kínai–magyar légi selyemút

A kapacitások folyamatosan bővülnek, jelentősen nőhet a két ország közötti légiáru-szállítás.

20200713 Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér A koronavírus-járvány miatt még mindig lényegesen kisebb a napi utasszám a járvány előttihez képest. képen: repülőgép fotó: Knap Zoltán (BORS) Fotó: Knap Zoltán

Létrejön a kínai–magyar légi selyemút, az erről szóló megállapodást kedden írta alá Budapesten a Budapest Airport, a kínai Henan Airport Group (a Csengcsou Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője) és a CECZ/Utlink kínai–magyar üzleti és logisztikai fejlesztő vállalat – olvasható a távirati iroda tudósításában. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára elmondta: a megállapodás a két repülőtér összekötéséről fontos gazdasági lehetőségeket, illetve a Magyarország és Kína közötti légiáru-szállítás jelentős bővülését eredményezheti. Felidézte: a partnerek együttműködése 2019-ben kezdődött, ennek részeként a CECZ/Utlink-csoport szervezésében tavaly októberben közvetlen Budapest–Csengcsou(CGO) légiáru-szállító járat indult heti három alkalommal, a Hainan Airlines üzemeltetésével. A légi összeköttetés 2021 március végén további heti két járattal bővült. Ez az Alibaba logisztikai vállalata, a Cainiao csatlakozásával jelentős, napi 15-20 tonnányi áru szállítását jelentette.

– A kapacitások folyamatosan bővülnek, a logisztikai kapcsolatok egyre átfogóbbak, ami a régióban kivételesnek számít – mondta, kiemelve: az összeköttetés most a századik üzemeltetett járattal új mérföldkőhöz érkezett. Jelezte: a kormány tervei szerint Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává válhat. A keleti nyitás politikájával összhangban ezért tovább dolgoznak azon, hogy korszerű és biztonságos logisztikai megoldásokkal kapcsoljanak össze kontinenseket, régiókat. Megépülhet a projekt részeként egy új, dedikált logisztikai bázis a repülőtéren, a tervek szerint két-három éven belül. A fejlesztés megvalósításához magyar oldalról fontos támogatást nyújtott az ITM mellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi és repülőtéri igazgatósága, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Magyar Posta Zrt. és a Ghibli Kft. is.

Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója biztosnak nevezte, hogy a BUD Cargo City tökéletes állomása lesz a XXI. századi légi selyemútnak. Közölte: a tavaly átadott BUD Cargo City – évi akár 180 ezer tonna árukezelő kapacitásával – kiváló infrastrukturális környezetet biztosít a projekt indulásához.

Kitért arra, hogy a jelentősen emelkedő árumennyiség miatt a felek jelenleg is tárgyalnak egy, a budapesti repülőtéren épülő, több tízezer négyzetméteres kínai logisztikai gyűjtő-elosztó központ kialakításáról, ami évente több százezer tonna árukezelési kapacitást tenne lehetővé. Kang Sengcsen, a Henan Airport csoport elnöke a megállapodást csak az első lépésnek nevezte, ami hozzájárul a kínai–magyar gazdasági együttműködés elmélyítéséhez.