Téves pályán halad a műholdhad?

Ha viszonylag kedvező ár-érték arányú internetszolgáltatást szeretne az amerikai fogyasztó, kicsi az esélye arra, hogy például az Európában megszokott minőséget megtalálja. Óriási piaci rést készül betömni a műholdas szolgáltatásával a Starlink, egyelőre azonban egy-egy fa is fennakadást okoz a vételben.

April 7, 2021 - Cape Canaveral, Florida, United States - A SpaceX Falcon 9 rocket carrying the 24th batch of approximately 60 Starlink satellites lifts off from pad 40 at Cape Canaveral Space Force Station on April 7, 2021 in Cape Canaveral, Florida. The satellites are part of a constellation designed to provide broadband internet service to users around the world. (Photo by Paul Hennessy/NurPhoto) (Photo by Paul Hennessy / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: Paul Hennessy Forrás: NurPhoto via AFP

A földgolyó bármely pontján bármikor elérhető, kiváló minőségű, széles sávú, vezeték nélküli internetes kapcsolatot ígér a Starlink, a SpaceX műholdas szolgáltatása. A valóság azonban egyelőre távol áll ettől, és bár látványos a technikai megoldás, most még nagyon is béta a szolgáltatás, amely egyelőre megbízhatatlan, és már néhány fa is az útját állja – vetette fel a Verge című online szaklap.

Ám, mint írták, mégis szükség van a szolgáltatás kialakítására és tökéletesítésére, mégpedig elsősorban azért, mert az Egyesült Államokban áldatlan állapotok uralkodnak a vezetékes internetszolgáltatás piacán.

„Az ameri­kaiak többsége regionális monopóliumok árnyékában él, amelyek magas árakkal, az adatfogyasztást keményen büntető szabályokkal és gyenge ügyfélszolgálattal uralják a szélessávú-piacot. Ha az ügyfél mégis másik internetszolgáltatót választ, gyakran régebbi technológiát és sokkal lassabb sebességet kap”

– fogalmaz a lap, nem alaptalanul.

Eltérő definíciók

Mint a cikk részletezi, az Egyesült Államok vidéki részein még ennél is rosszabb a helyzet, mert a félreszabályozott piac miatt számos térségben még a szövetségi kormány által széles sávként meghatározott – egyébként nevetségesen alacsony – 25 Mbps letöltési sebességet sem érik el a kapcsolatok. Összevetésképp: Magyarországon a legolcsóbb vezetékesinternet-szolgáltatások három-négyezer forint havidíjért elérhetők, és 100-150 Mbps sebességet kínálnak.

Április 7-én küldtek fel legutóbb hatvan Starlink műholdat a floridai Cape Canaveral űrközpontból
Fotó: Paul Hennessy / NurPhoto via AFP

Ehhez képest a Starlink jelenlegi, béta verziója 100 Mbps letöltési és 20 Mbps feltöltési sebességet ígér (a cél a gigabites feltöltési sebesség elérése), de jelenleg nagyon korlátozott az elérhetősége, mégpedig azért, mert félkész állapotban van a projekt.

Egy európai nem venné meg

A 2019 májusában indított programban 2024-ig 42 ezer távközlési műholdat állítanának Föld körüli pályára Elon Musk cégének szakemberei, jelenleg ezerötszáz kering felettünk. Vagyis még messze a cél, de máris meg lehet vásárolni a bétaszolgáltatást: 499 dollárért, vagyis nagyjából 150 ezer forintért kapja meg az előfizető a tányér formájú antennát és az egyéb berendezéseket, és havonta további 99 dollárt (harmincezer forintot) fizet a szolgáltatásért. Az európai szemmel nem túl kecsegtető ár-érték arány az Egyesült Államokban igenis jó vétel, ezért keresett a szolgáltatás, vagy legalábbis nagyon sokan gondolják úgy, hogy a Starlink lesz a megoldás az észak-amerikai internetes piac minden gondjára.

A cikkben az európai és az amerikai távközlési piac közötti eltérés is szóba kerül. E szerint a különbség oka, hogy míg a tengerentúlon az úgynevezett infrastruktúra alapú verseny gyakorlatilag kiirtotta a valódi piaci versenyt, addig ideát a szolgáltatásaik fejlesztésével (ezért szükségképpen az infrastruktúra fejlesztésével) kívánják elnyerni a fogyasztók kegyeit a távközlési vállalatok. A Starlink pedig éppen az Egyesült Államokban bebetonozódott struktúrába tenyerelt bele azzal, hogy saját infrastruktúrát épít ki, nem a meglévőre támaszkodik.

Bezavarhat egy-egy fa

Sokkal fejlettebb, mint a korábbi, lassú és drága műholdas internetrendszerek, és rengeteg merész mérnöki fejlesztést tartalmaz. Mégis akad vele gond, például közel sem elegendő a leírásnak megfelelően térdmagasságban elhelyezni az antennát, hanem érdemes minél magasabbra tenni, hogy minél kevesebb dolog árnyékolja a vételt. Pél­dául fák, épületek, oszlopok – az ilyesmi pedig nem ritka – kitakarhatják a vevő elől a horizonton haladó műholdat. Persze ha majd mind a 42 ezer fenn kering az égen, akkor mindig a felhasználó felett lévőhöz csatlakozhat a vevőegység, így várhatóan nem lesz vele gond. De addig még sok idő eltelik, az internetsebességre vonatkozó elvárások tovább növekednek, amit várha­tóan ezután sem követ az amerikai vezetékes szolgáltatói piac.