Újraindul a turizmus Magyarországon

Átlépte a négymillió főt a beoltottak száma, ezért szombattól a védettségi igazolvánnyal újra elérhetők a szolgáltatások és országszerte nyitnak a szálláshelyek, a fürdők, az éttermek belső terei. Magyarország a többi uniós tagállamhoz képest csaknem kétszeres sebességgel halad az oltásokkal, így a harmadik járványhullám miatt november óta veszteglő turizmus szereplői a teraszok nyitása után megkezdhetik az újraindulást, amit egy újabb, rekordforgalmat hozó nyár követhet belföldön. – Most a valódi segítséget az indulás jelenti, mert ha vendég van, minden van. Úton vagyunk a normális élet felé – mondta a Magyar Nemzetnek Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Szinte üres az étterem a Corinthia Hotel Budapestben. Túlélésre játszik a legtöbb szálloda Fotó: Éberling András

Megszorítások helyett fejlesztések. Például minden idők legnagyobb, országos strandfejlesztési programját bonyolítja az MTÜ Fotó: Magyar Nemzet

– Több ezer helyszínen folytatódnak a fejlesztések, tucatnyi attrakció, kastély, vár és gyógyhely fejlődik párhuzamosan, 35 új szálloda épül, 14 ezer magánszálláshely, csaknem 600 panzió és 114 strand újul meg. Semmit nem állítottunk le, hanem még magasabb fokozatba kapcsoltunk. Amiatt is, mert

a fejlesztések újabb munkahelyeket teremtenek. Ahol munka van, ott minden van

– hangsúlyozta, összegezve, hogy a járvány berobbanása, azaz

2020 tavasza óta az állami támogatások meghaladják a kétmilliárd eurót a turizmusban, ami nemzetközi szinten is példaértékű.

– Az intézkedések között lényegében a segítségnyújtás teljes spektruma megtalálható: bértámogatás, járulékkedvezmény, hitelmoratórium, nullaszázalékos hitelprogram, az idegenforgalmi adó és a cégek által fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás felfüggesztése, teraszdíjak elengedése, ötszázalékos áfa a házhoz szállításban, illetve a Szép-kártya kedvezményei – sorolta a vezérigazgató.

A vállalkozások térdre rogytak a kényszerű bezárások miatt kieső bevételek híján, de még nem tudni, hányan hagyják el a szakmát Fotó: Bach Máté

– Az, hogy melyik a legnépszerűbb támogatás, relatív. Éppen kinek és melyik pillanatban? – vetette fel, kiemelve, hogy valamennyi lépés más célt szolgál.

– Van, amelyik a válságkezelésben, az átmeneti bezárás hatásainak enyhítésében nyújt mentőövet, míg a hitelprogramok és a fejlesztések a felépülésben, az indulásban segítenek

– mondta. Példaként említette a májusban is biztosított ágazati bértámogatást: április közepéig mintegy 173 ezer munkavállaló számára igényelték a cégek, az állam esetükben 73 milliárd forinttal járult hozzá az állásuk megőrzéséhez.

Hajsza a munkavállalókért

– Hibernált állapotban nem láttuk a valós károkat.

Három-négy hónap alatt derülhet ki, hány szolgáltató kényszerült bezárásra és mekkora a munkaerőhiány.

A teljes turizmusban négyszázezer ember dolgozott a koronavírus megjelenése előtt. A szektor újraélesztésének egyik kulcsa az újraindulás, a másik pedig, hogy a vállalkozások képesek-e visszacsábítani az elvándorolt dolgozókat és lesz-e az üzletekben megfelelő arányú, szakképzett állomány – folytatta Guller Zoltán.

– Ahol sikerült megtartani a kollégákat, könnyebb a helyzet, másutt béremelésekre lehet szükség. Ezzel együtt

csaknem hétszáz vendéglátóipari vezető, ötezer pincér és felszolgáló, illetve ezer cukrász áll készenlétben a munkaerőpiacon,

negyvenezer ember tért haza külföldről. A feladat tehát adott. A legfontosabb, hogy

mihamarabb visszaépüljön az elmúlt egy évben megingott bizalom,

a vendéglátó- és szálláshelyek hosszabb távon is biztos megélhetést tudjanak biztosítani a munkavállalóknak – vázolta, megemlítve, hogy a turisztikai életpályamodell kialakítása az MTÜ szándékai szerint újra vonzóbbá teheti majd a szektort a fiatalabbaknak.

Az újraindulással csak részben enyhülnek a problémák, több cég még keresi a megfelelő személyzetet az elvándoroltak pótlására Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba

– Most a valódi segítséget az indulás jelenti, mert ha vendég van, minden van. A megoldás a vendég, hogy kinyithatnak a szolgáltatóhelyek

– szögezte le, kiemelve a továbbra is lényeges közös felelősséget a biztonság fenntartásában. Ezt támogatja az ügynökség Covid–19-kézikönyve, amely ajánlásokkal segíti a szolgáltatókat a biztonságos üzemelésben, ami a vendégek bizalmát is erősíti.

Következetes kiállás

– Megkezdődött az előzés, már abban a bizonyos kanyarban vagyunk, ahonnan

lendületet kaphat a magyarországi turizmus, mert a kormány az ellenszélben is következetesen kiállt az oltási programja mellett.

A legjobbak akarunk lenni, ezt szolgálták a járvány alatti ágazati intézkedések, hogy az újrainduláskor jó pozícióban legyünk – idézte fel Guller Zoltán.

– Ez nemcsak mi látjuk így – folytatta, tavaly májusban a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) főtitkára gratulált levélben Orbán Viktor miniszterelnöknek a turizmus válságkezeléséhez, múlt héten pedig a WHO méltatta a magyar kormányt.

Történelmi lépés volt a teraszok újraindulása, a közös cél a szabad nyár Fotó: Kurucz Árpád

– Versenyképes feltételekre van szükség az újrainduláshoz, amihez az újabb kormányzati intézkedések jelenthetnek segítséget. Ismert: további adókönnyítéseket, kedvezményeket javasol a Nemzeti Versenyképességi Tanács a turizmusban, emellett a kormány meghallgatta az MTÜ és a szakmai szervezetek javaslatait is – jegyezte meg.

Rekordnyár belföldön

A belföldi turizmus a koronavírus miatti lezárásokig soha nem látott eredményeket ért el, s ugyan tavaly tavasszal azonnal reagált a válságra, végül

az elmúlt harminc év legjobb főszezonját produkálta. Idén is van esély a nyári rekordforgalomra.

– A turizmus visszaépítésében nagy szerep jut a Szép-kártyának is, amely évek óta a belföldi utazások ösztönzésének egyik fő eszköze, és a kedvezményeknek köszönhetően továbbra is az egyik legnépszerűbb kafetériaelem.

Májusban nyitnak a fürdők. Ha nem is ilyen lazán, hanem a járványügyi előírásoknak megfelelően, de idén is telt házas nyár ígérkezik a belföldi turizmusban Fotó: Magyar Nemzet

Tavaly húsz százalékkal nőtt a munkáltatói feltöltések összege, amely már most meghaladja a 188 milliárd forintot.

Az újranyitó szolgáltatók erős forgalomra készülnek – fogalmazott a szakember, rámutatva, hogy míg 2015-ben 83 milliárd forint áramlott a vállalkozásokhoz a Szép-kártyákról, addig ez az összeg 2020-ban meghaladta a 234 milliárdot.

– A pihenőkártya különösen a vidéki szolgáltatóknak kulcsfontosságú, mivel jelentős a munkahelyteremtő, -megtartó ereje,

amely a válságot követően fontosabb, mint valaha – állapította meg Guller Zoltán.

Kitért rá: az alzsebek átjárhatósága a gazdaság újraindítását segíti. – Az elmúlt bő egy év alatt csak nagyon limitált lehetőség volt a szálláshelyek nyújtotta élmények élvezetére, ezért esélyes, hogy a Szép-kártya-tulajdonosok körében a vendégszobákra fordított kiadás bővül a legdinamikusabban.

Belföldön a tavalyinál is jobb szezonban reménykedünk, szerintem a nyár rekordokat dönt majd.

A fokozatosság elvét figyelembe véve az a közös cél, hogy szabad nyarunk legyen – húzta alá az ügynökség vezérigazgatója.

Ismertette: a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint hétről-hétre nő az előfoglalások száma a vidéki szálláshelyeken, a nyári hónapokra már havonta csaknem egymillió vendégéjszakát lekötöttek, a legtöbbet, 1,1 milliót júliusra.

Az adatok alapján a Balaton-térség szálláshelyei a legnépszerűbbek, őket követi a Mátra–Bükk, Debrecen és térsége, illetve Budapest környéke. A küldőországok esetében Németországból, Csehországból, Lengyelországból, Ausztriából és az Egyesült Királyságból foglaltak a legtöbben.

„Cél, hogy a Balaton és környéke egy európai, környezetbarát üdülőhellyé váljon” Fotó: MTÜ

– Szándékunkban áll széthúzni a forgalmat, ezért több új térséget helyezünk a figyelem középpontjába, például Kelet-Magyarországon olyan utazási célpontok népszerűsítésébe kezdünk, mint a Tisza-tó, a Tisza, Hajdúszoboszló és térsége.

A Balaton a nyári hónapokban megtelt, nincs szüksége reklámra,

de a fejlesztések nem maradnak el. Támogatjuk az elektromos hajózás elterjedését, több szálloda épül, számos strand megújul, és jövő tavasszal új kompot állítunk forgalomba. Cél, hogy a Balaton és környéke egy európai, környezetbarát üdülőhellyé váljon – tette hozzá Guller Zoltán.

Budapest mozdul

Európában tavaly 71 százalékos zuhanást mértek a nemzetközi utazásokban, és hazánkban is százmilliárdokban mérhető a turizmus bevételeinek visszaesése.

– Ezért is lényeges, hogy már az újraindulásnál tartunk. A külföldiek elmaradása miatt viszont

Budapest helyzete még kevésbé lesz kedvező, ezen segíthet, ha a hazai utazók a fővárost is lehetséges úti célként tekintik

– vélekedett az ügynökség vezetője, hozzátéve, hogy az új térségi lehatárolással Budapest tízszer nagyobb lett, tízszer több élményt nyújt.

Guller Zoltán jelezte: az MTÜ marketingakcióiban a jövőben is hangsúlyos üzenet marad, hogy érdemes Budapestre látogatni. Hozzátette, hogy az ügynökség nemzetközi kampányokat is indít, hogy

már a határok megnyitása előtt Magyarországgal tervezzenek a külföldi utazók.

Nemrégiben a V4-országok is megállapodtak, eszerint közös vendégvonzó kampánnyal készülnek a nemzetközi keresletre, hogy a visegrádi térség turisztikai kínálata felé tereljék a külföldieket.