A belföld felé fordul a turizmuspolitika

A turizmus újkori történetének legjobb időszakát zárjuk a vidéki Magyarországon: a májusi újraindulás óta, főként júliusban és augusztusban várakozáson felül teljesített a belföld, erős alapot adva a folytatáshoz – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Guller Zoltán. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója úgy látja, hogy miközben tavasszal soha nem látott módon tarolta le a világjárvány az ágazatot, a nyár végére lényegesen jobban alakult a belföld teljesítménye, mint a zavartalan tavalyi rekordévben. Az elkövetkező hónapokban a külföldiek hiányától szenvedő Budapestnek is inkább a magyar turistákra érdemes berendezkednie, a vírus végső legyőzéséig a hazai piac megerősítése kerül a turizmuspolitika fókuszába.

A vezérigazgató szerint az újra startvonalhoz álló húzóágazat átrajzolja az európai utazási térképet Fotó: PHOTO: @benceBARSONY

– Elképesztően izgalmas, korábban ismeretlen kihívásokkal teli időszakon vagyunk túl. Olyan nyár volt az idei, amire mindannyian emlékezni fogunk, de az ágazatot ért nehézségek ellenére a belföldi turizmusban nemigen lehet találkozni rosszkedvű vállalkozóval – mondta a Magyar Nemzetnek Guller Zoltán. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a nyár utolsó hétvégéje előtti szezonértékelésében kiemelte: a májusi újranyitás óta várakozáson felül teljesít a belföld, vagyis az újkori magyar turizmus eddigi legjobb főszezonját zárjuk a Covid–19 évében.

Ismertette: júliusban 1,2 millió magyart fogadtak a szálláshelyek, évtizedek óta ez a vendégszám eddig a legmagasabb a nyár közepén és 160 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

A turizmus árbevétele a járványválság évében 22 százalékkal volt magasabb itthon, és már látszik, hogy az augusztus hasonlóképpen alakul. A turisták negyven százaléka a Balatont választotta a nyáron, a második legnépszerűbb utazási terület a Mátra–Bükk térsége volt, és sokan üdültek Hajdúszoboszló környékén is.

A vezérigazgató szerint az újra startvonalhoz álló húzóágazat átrajzolja az európai utazási térképet

– Az előfoglalások alapján pedig már az is elmondható, hogy az ősz első felében is technikai telt ház lesz a szálláshelyeken: a szeptember és a legalább a hónap közepéig az október is erős kihasználtságot hoz a vidéki Magyarország turizmusában – jelezte Guller Zoltán.

Átkerül a fókusz

Rámutatott: a Covid előtt vidéken fele-fele arányban fordultak meg a magyar és a külföldi turisták, akik Budapesten a vendégkör javát jelentették. Idén viszont a nyári forgalom alacsony volt a fővárosban, mivel Budapest kitettsége a külföldi turistáknak kilencven százalék feletti – ez a vezérigazgató szerint más európai nagyvárosokhoz viszonyítva rendkívül kedvezőtlen.

– A légitársaságok nagyjából az előző év utasforgalmának negyedét bonyolítják az európai újraindulás óta. A koronavírus miatt visszaesett beutazásoknak pedig az lehet az eredménye, hogy Budapesten megméretik, mennyire volt kifizetődő vagy előrelátó üzleti taktika az elmúlt években a tömegturizmussal érkező külföldiekre alapozni a bevételeket. El kell fogadnia a fővárosi szolgáltatóknak: a következő évek főként a belföldi turizmus megerősítéséről fognak szólni, és bár sok szempontból izgalmasabb lehetett külföldi turistákat fogadni, meg kell találni a módját, hogyan lehet a fővárosba csalni a vidékieket is – fogalmazott az MTÜ vezetője.

– Ha majd helyreáll a külföldi beutazások rendje, elsősorban a határmenti országokból, azután más európai küldőpiacokról is tudunk turistákat fogadni. Most azonban mindenkinek meg kell értenie, hogy a magyar emberek egészsége az elsődleges, és valamennyi járványügyi intézkedés arra irányul, hogy mi magyarok biztonságban legyünk – emelte ki a legfontosabb szempontot, amely a turizmust is aktuálisan befolyásolja.

Hullámok hátán

A vezérigazgató kifejtette: a turizmuspolitikában és a marketingben a következő időszak a belföld dominanciájáról szól majd, az viszont egyelőre kérdéses, hogy ez meddig tart majd.

– Tavasszal, a Covid-járvány megjelenésekor még nem tudtuk, hogy lesznek újabb hullámok, jelenleg viszont az országok között sincs konszenzus arról, hogy mikorra csenghet le a vírus, van ahol egy-két évet jósolnak, máshol csak 2024-re mondják a külföldi utazások fellendülését. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon kell most gondolkodni, az új, belföld-központú turizmushoz kell szabni a szállásszektor, a vendéglátás, az élménypiac üzletpolitikáját

– folytatta Guller Zoltán, kiemelve, hogy ezt a kormány is tudja támogatni.

– Most teljes erővel azt tudjuk segíteni, hogy a magyarok maradjanak itthon, utazzanak belföldön. A budapestieknek is át kellene állni a belföldi vendégek fogadására megfelelő csomagokkal, akciókkal. Várjuk, hogy segítsenek nekünk meggyőzni a vidéki lakosságot, hogy utazzanak Budapestre! – fogalmazott a turisztikai ügynökség vezetője.

Látható eredmények

Mint mondta, nemcsak az idén kiemelkedő számban meghirdetett utazásösztönző kampányokkal segítik a belföldi turizmust, hanem ezt támogatta egész nyáron a Széchenyi Pihenőkártya is, amelyen a válságintézkedések részeként a kétszeresére emelték a több mint egymillió kártyatulajdonos által elkölthető összegeket – a munkáltatói feltöltések az adókedvezménynek köszönhetően rekordszintet, 142 milliárd forintot értek el július végéig, ez tízmilliárd forinttal magasabb, mint tavaly volt.

– Az év végére a 300 milliárd forintos éves feltöltést is elérheti ez a válságkezelésben bevált cafeteriaelem, míg tavaly év végén 220 milliárd volt ez az összeg, amely a felhasználáskor a belföldi piacon jelent meg. Van más állami segítség is – folytatta a vezérigazgató. – A korábban bejelentett adókönnyítéseken, hitelmóratóriumon, egyéb intézkedéseken kívül a turizmusban működő valamennyi vállalkozás augusztus elejétől százmilliárd forintos hitelkeretből a Széchenyi Turisztikai Kártyával nullaszázalékos, szabad felhasználású hitelhez juthat a kereskedelmi bankoknál, ez az üzletpolitika átállását is támogathatja, akárcsak a túlélést, észszerű elvárások és felhasználás révén – mondta Guller Zoltán.

Újrarajzoljuk a térképet

A vezérigazgató szerint fel kell készülni arra, hogy a határok teljes átjárhatósága után az európai rajtvonalhoz a teljes turizmusnak fel kell sorakoznia. Szavai szerint a helyzet merészebb lesz, mint korábban: a vírus előtti időkben még Béccsel, Prágával versengtünk, most azonban Barcelona, Párizs és London is a nulláról indul majd a külföldi vendégeket célzó versenyben. – Ha erre jól fel tudunk készülni, jó pozíciót tudunk majd elérni Európában, és újrarajzoljuk a turisztikai térképet – húzta alá, majd a vírus megszűnését követő visszaépülés utolsó, lényegi fázisát ismertette.

– Arra is törekszünk majd, hogy ha másutt két évig tart az ágazat visszaépítése, nálunk az csak egy évet vegyen igénybe. Jelenleg még csak a válság utáni várakozás időszakában vagyunk, most járványügyi kérdésekről van szó, mert nincs fontosabb a magyar emberek védelménél, minden más szempontot csak ezután lehet figyelembe venni – húzta alá Guller Zoltán.

Gyurcsányék idején

Kitért rá: Budapesttel kapcsolatban fontos tisztázni egy félreértést. Vannak ugyanis olyan vélekedések, hogy éppen a legnagyobb veszteséget elszenvedő piacot nem támogatja célzottan a kormány, hanem a vidéknek ad forrást, szálláshelyfejlesztésekre.

– Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a 2004-es EU-csatlakozással az ország elfogadta azt az uniós irányelvet, hogy a hazai állami támogatásokat is csak a közösség szabályai szerint állapíthatja meg. Amikor a Gyurcsány-kormány alatt kijelölték a hét fejlesztési régiót, ezek közül a közép-magyarországi régióba került a főváros, illetve Pest megye. Budapest gazdasági teljesítménye évek óta az uniós átlag fölött alakul, ez pedig az akkori megállapodás szerint kizárja, hogy az egész régióban turisztikai szállásfejlesztésre céltámogatást lehessen adni – vázolta.

Mint azt a vezérigazgató felidézte, a Fidesz-kormány annyit javíthatott ezen a helyzeten, hogy tucatnyi települést – például Zebegényt, Nagymarost – leválasztottak a főváros teljesítménye miatt hátrányba került régióból, ahová már érkeztek is állami támogatások, és jelenleg is nyitott az a pályázati lehetőség, amit kétmilliárd forintos keretösszeggel a pénzügyi tárca hirdetett meg a Pest megyeieknek. Budapesten viszont jelenleg sem adható sem állami, sem uniós támogatás a szálláshelyek fejlesztésére.

Guller megjegyezte, hogy a fővárosban jelenleg is több mint 6500 új szállodai szoba fejlesztése zajlik piaci alapon, vagyis nemcsak, hogy nem lehet, hanem nem is lenne indokolt feltétlenül államilag támogatni ezeket a beruházásokat, míg vidéken több településen a fő kitörési pont a turizmus.

Megtérülő befektetések

– Bárhol az országban, minden egyes állami támogatásról azután döntünk, hogy megvizsgáltuk annak várható eredményességét: az építkezéssel kapcsolatos adóbevételeken kívül, illetve a szálláshelyek vendégei által helyben elköltött pénzek után származó költségvetési bevételeket nem tekintve úgy számoltunk, hogy egy százszobás, vidéki, négycsillagos hotel beruházásának ötvenszázalékos támogatása az állam számára hét év alatt megtérül adóban és járulékokban, és azután további 13 évig még biztosan termel. A fejlesztési hozzájárulásokat nem támogatásként fogjuk fel, hanem befektetésként, amely megtérül a költségvetésnek – pontosította a balliberális médiában gyakran meglovagolt MTÜ-támogatások hátterét.

Tényleg mindenkié a Balaton

A vezérigazgató beszélt az ellenzék nyári tóparti akciósorozatában sokat támadott balatoni szabadstrandokról is, amelyek kapcsán több ellenzéki politikus az elmúlt hetekben a szabadságukat töltő magyarokkal zsúfolt nyaralópontokon és a médiában valótlanságokat terjesztett a „kifosztott lakosságról”.

– A Balaton valóban mindenkié! Nem érte sérelem a magyarokat: nincs egyetlen szabadstranddal sem kevesebb ma, mint 2010-ben – szögezte le az MTÜ vezetője.

Úgy folytatta: az Orbán-kormány eddig tízmilliárd forintot költött a strandok fejlesztésére, idén pedig egy hárommilliárdos pályázatot írtak ki, amely megújul évente újabb hárommilliárddal – így a kormány összesen negyvenmilliárd forintot szán a nem egy esetben régi időket idéző szabadstrandok felújítására az országban, ennyi pénzt az elmúlt harminc évben nem fordítottak ezekre a fürdőhelyekre.

– Soha ennyi ember nem volt a Balatonnál, mint ezen a nyáron: csak a kereskedelmi szállásokon az ország lakosságának 10-12 százaléka ott volt a tó körül, de a nyaralótulajdonosokat, rokonlátogatókat is számolva nagyjából kétmillióan megfordultak ott az elmúlt hónapokban. Nem is maradt szabad szálláshely, pedig lett volna rá igény – vagyis érdemes fejleszteni a tó körüli szálláshelyeket – jegyezte meg Guller Zoltán.