A belföld lett az új külföld a pandémia évében

Hatvan nap alatt fordult nagyot a világ a hazai turizmusban: 2020 márciusáig még úgy tűnt, folyamatos az előző évben 43 millió vendégéjszakával zárult rekordidőszak, azonban mint ismert, a koronavírus-járvány betörése példátlan módon derékba törte a teljes ágazatot. Ezzel gyakorlatilag lenullázódott a forgalom, veszélybe került százezrek megélhetése – állapítja meg a 38 ezer szálláshelyet jegyző Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) előző évi jelentései alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség friss összegzése.

Turizmus. 20200213 Budapest Foto Bach Máte Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

A pandémiafordulat után a vállalkozások életben tartása és a munkahelyek megmentése lett az iparág fő iránya, amiatt is, mert stratégiai szerepet szán a kormány a turizmusnak a gazdaság újraindításában.

Ezért a támogatások, a piaci állapotok könnyítése nemzeti érdek, amihez a kormány gyorsan és gálánsan a zsebébe nyúlt: a tavalyi anyagi segítség meghaladta a 800 milliárd forintot, azaz a kétmilliárd eurót – ez Európában is kiemelkedő mértékű kormányzati hozzájárulás ebben az ágazatban.

A koronavírus-járvány veszélye miatt a biztonságos körülmények a legvonzóbbak egy szálláshely kínálatában Fotó: Karnok Csaba/Délmagyarország

A kormány úgy tartja:

a válság egyben lehetőség a fejlődésre, és immár látszik, hogy a magyar piac felkészülten, biztonságosabban, magasabb minőségben képviseli az újrainduló turizmust.

„2021-ben történelmi esélyünk van arra, hogy Magyarország desztinációi megújulva és megerősödve vegyék fel a versenyt az európai nagyvárosokkal” – állapította meg a turisztikai ügynökség, amely a Századvég Politikai Iskola Alapítványt bízta meg a lakosság utazási szokásainak felmérésével.

A Századvég megerősítette, hogy a korlátozások feloldásával robbanásszerűen alakult a belföld forgalma: az ősz elejére a nyár eleji 50 százalékról közel 70 százalékra emelkedett azon utazók aránya, akik inkább az ország határain belül vettek igénybe szolgáltatásokat, előnytelenebbnek, kevésbé biztonságosnak tartva a külföldi lehetőségeket.

A legnépszerűbb utazási célok között az aktív szabadidős tevékenységek, a fürdő- és városlátogatások voltak,

melyet leginkább az anyagi helyzet befolyásolt, valamint az élményígéret.

Budapestről eltűntek a külföldiek, és alaposan megtépázódott a piac. Közeleg az újraindulás Fotó: Bach Máté

2020-ban nyolcmillió (79 százalékban magyar) vendég 22,7 millió vendégéjszakát töltött el a vidéki szálláshelyeken – ez az arány az előző évi forgalom 73 százalékának felet meg. A koronavírus felbukkanásának évében egyértelműen a fővároson kívüli élményhelyek vitték a trófeát: összesen 6,8 millió vendéget jegyeztek a vidéki szolgáltatók.

A legtöbben

a Balatonnál (sorrendben Siófokon, Balatonfüreden, Zalakaroson, Hévízen és Balatonlellén), illetve a Mátra–Bükk-térségben, valamint Debrecenben és környékén fordultak meg, de összességében élénk maradt Budapest és az agglomeráció forgalma is.

Az előző évben is a belföld motorja, egyben sikeres válságkezelő eszköz volt a Szép-kártya, amelynek béren kívüli juttatásként adható éves összegét jelentősen megemelte a kormány – ennek köszönhetően a jóváírások és a költések is túlhaladták a 2019-es összegeket.