A vártnál lényegesen kedvezőbb első negyedéves bruttó hazai termék- (GDP-) adatok, valamint az eredményes oltási folyamat következtében lehetővé vált fokozatos nyitás miatt 7,7 százalékra javította idei GDP-növekedési prognózisát a Takarékbank a korábbi 6,6 százalékról.
A gyermeket nevelő szülők jövő év elejére tervezett jövedelemadó-visszatérítésének köszönhetően pedig a 2022-es növekedési előrejelzésüket hét százalékra emelte.
A járvány előtti szintet így akár már az idei második, de legkésőbb a harmadik negyedévben elérheti a GDP – a legfrissebb előrejelzést Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ismertette egy tegnapi online sajtótájékoztatón.
A hazai GDP – óriási meglepetést okozva – csupán 2,1 százalékkal csökkent az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ami érdemi javulás a negyedik negyedéves 3,5 százalékos visszaesés után. A GDP az előző negyedévhez képest a járvány második és harmadik hulláma ellen hozott korlátozások ellenére, minden várakozást meghaladva, két százalékkal bővült.
A keleti oltóanyagok beszerzése pedig érdemben felgyorsította a hazai oltási folyamatot, így a hazai korlátozó intézkedések több hónappal megelőzték az uniós országokét.
A korlátozások enyhítésével, fokozatos feloldásával a második negyedévtől meredek felpattanás várható, ami a következő negyedévekre is áthúzódhat – tartja Suppan Gergely. Megjegyezte, hogy a gazdaságban továbbra is komoly hajtóerő az ipar, illetve az építőipar.
Fotó: Mirkó István
– A nyitás nyomán a második fél évben érdemben gyorsulhat a gazdaság, de már a második negyedévben, éves alapon, a tavalyi mély bázis miatt bőven két számjegyű, akár 17 százalék feletti növekedés is elérhető – vetette fel a Takarékbank vezető elemzője. Ugyanakkor kockázatot jelenthet olyan vírusmutációk megjelenése, amelyek ellen a jelenlegi oltóanyagok kevésbé hatékonyak. A pénzintézet emiatt egy, az ősszel kitörő negyedik járványhullámmal számoló forgatókönyvvel is készül.
A Századvég Gazdaságkutató azt várja, hogy a GDP növekedési üteme a korábban becsültnél kedvezőbben alakulhat, s megközelítheti a hat százalékot a márciusban előrejelzett négy százalékkal szemben. A gyors növekedésben jelentős szerepe lehet az expanzív fiskális politikának. A költségvetési hiány idén a GDP 7,9 százalékát teheti ki, amely jövőre 6,1 százalékig csökkenhet. A GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 80,4 százalékról az idei év végére 80,1 százalékra, a jövő év végére pedig 79,6 százalékra mérséklődhet. A Takarékbank elemzői szerint a második fél évben már újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. Hasonlóan vélekedik a Századvég is, megjegyezve, hogy a bérek érdemi emelkedésének reálhatását csökkenti a vártnál magasabb infláció, amelynek mérséklésére a Magyar Nemzeti Bank tovább szigoríthatja monetáris politikáját.
Az infláció az idén átlagosan 4,2 százalék lehet a Takarékbank szerint a tavalyi 3,3 százalék után.
Arra számítanak, hogy a kamatemelési ciklus a jövő év elején véget érhet 1,65 százalékos alapkamatszintnél.
