Szinte kikerülhetetlen a hamisított termék

Számos kampány és figyelemfelhívás ellenére az európai fogyasztók még mindig nehezen különböztetik meg a valódi termékeket a hamisítványoktól. A Az európaiak közel egytizede biztos abban, hogy volt már olyan helyzetben, amikor hamisítványt vetettek meg vele. A régiónkban a félrevezetett fogyasztók arányát tekintve Magyarország 15 százalékkal a harmadik helyen áll, a legkevesebb átverés, kétszázaléknyi a kontinensen Svédországban van.

Bizonyos kozmetikumokat hosszabb-, míg másokat rövidebb ideig használhatjuk (A kép illusztráció) Forrás: flickr

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) felmérést készített arról, hogy az öreg kontinens lakossága mennyire képes megkülönböztetni a valódi termékeket a hamisítványoktól. E fogyasztóvédelmi szempontból kiemelten fontos probléma vizsgálatakor kiderült, hogy a helyzet nem túl rózsás:

a megkérdezett európaiak egyharmadában (33 százalékában) merült már fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően.

Az európai polgárok és a szellemi tulajdon című tanulmány szerint az európaiak közel egytizede (kilenc százaléka) állította, hogy valamilyen hamisítványt már vetettek meg vele, de ezen belül az uniós tagállamok között jelentős különbségek vannak. A félrevezetett fogyasztók arányát tekintve Magyarország 15 százalékkal a harmadik helyen áll, Bulgária (19 százalék) és Románia (16 százalék) mögött. A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban és Dániában mérték, két, illetve háromszázalékos aránnyal.

A statisztikák egyébként is komoly aggályokat vetnek fel. Miközben globálisan virágzik az elektronikus kereskedelem – az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint hetven százaléka vásárolt online –, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgároknak. Az EUIPO – amely szervezet egyébként az európai uniós védjegyeket (EUTM) és a lajstromozott közösségi formatervezési mintákat (RCD) tartja nyilván és figyeli azok tisztaságát – valamint az OECD közös kutatásukban arra az eredményre jutottak, hogy a hamisítványok az uniós behozatal 6,8 százalékát teszik ki 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumoktól és a játékoktól kezdve, a boron és más italokon, az elektronikai termékeken át a ruházatig, de még a növényvédő szerek ágazatára is.

A hamisítványok az uniós behozatal 6,8 százalékát teszik ki 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak (A kép illusztráció)
Fotó: Flickr

A fogyasztókra nézve mindez súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthet, főként a veszélyes vegyi anyagok jelenléte miatt. A hamisított termékekkel kapcsolatos aggodalom pedig a Covid–19-világjárvány alatt tovább erősödött. A kétes eredetű gyógyszerek, így a hamisított antibiotikumok és fájdalomcsillapítók, újabban pedig egyes orvostechnikai eszközök, például a hamisított személyi védőfelszerelések és arcmaszkok elterjedése hívta fel a figyelmet erre a jelenségre.

Az elkövetők pedig kihasználják az emberek újonnan megjelenő kezelésekkel és oltásokkal kapcsolatos bizonytalanságát.

Sajnos, egyelőre számos területen csak becslések vannak a nem bizonyítható eredetű termékek piaci mennyiségére, azt azonban már lehet tudni, hogy hamis gyógyszerek világszerte négymilliárd euró értékben kerülnek forgalomba.

A hamisítványok az egészségügyi és biztonsági kockázatok mellett gyakran még a biztonsági szabályok megsértéséhez és pénzügyi veszteséghez is vezetnek. Ahogyan a digitális kalóztevékenység is jövedelmező piac a jogsértők számára. Így például az IPTV – interneten keresztül elérhető televíziós tartalom – esetében jelentősek a veszteségek. Az illegális IPTV-szolgáltatók az EU-ban évente csaknem egymilliárd eurós nyereségre tesznek szert a tartalomkészítők és a jogszerűen működő vállalkozások megkárosításával. A szellemi tulajdont érintő bűncselekmény szervezett bűnözői csoportok részvételével folyó, nyereséges tevékenység, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy kapcsolat van a hamisítás és a kalóztevékenység, valamint más bűncselekmények, például a kábítószer- és emberkereskedelem, a kiberbűnözés vagy a csalás között – állapítja meg az uniós felmérés.