Áprilisban az ipari termelés volumene 58,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslését.
Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 59,2 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás márciushoz képest 3,2 százalékkal csökkent. A termelés mértéke kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. áprilisi szintet.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint az áprilisi ipari adat felemás képet mutat. Bár éves alapon jelentős bővülés látszik, amit a bázishatás magyaráz, ennek mértéke azonban a várakozásoktól elmarad: a koronavírus első hullámában az ipar termelése sok helyen leállt, az ellátási láncok megszakadtak, míg a harmadik hullámban ilyen problémákkal már kevésbé kellett szembesülni. Kedvezőtlen fejleménynek nevezte az ágazat termelésének havi alapú csökkenését, ugyanakkor a bázishatások miatt a második negyedévben az ipar növekedési hozzájárulása pozitív lehet.
A jelentős bővüléshez a feldolgozóipar szinte minden alága hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás kiugróan nőtt, ami főleg az előző év áprilisi gyárleállások okozta alacsony bázisérték eredménye. A számítógép, elektronikai, optikai termék és az élelmiszer, ital- és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben emelkedett – írták.
A termelés az év első négy hónapjában 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az első negyedévben 4,0 százalékkal nőtt az ipari termelés.
