Több erdélyi város előkelő helyezést ért el

Az értékelésnél az egy főre jutó bruttó hazai termék a településen, vagy éppen a helyi lakosság vásárlóereje is számított.

Nagyvárad, 2019. november 18. Ferdinánd király lovas szobra, Kara Mihály alkotása, valamint a Szent Miklós görög katolikus székesegyház és a felújítás alatt álló görög katolikus püspöki palota (j) a nagyváradi Szent László téren 2019. november 18-án. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Kolozsvár és a partiumi Nagyvárad vezetése a legeredményesebb a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelen lévő UrbanizeHub idei rangsora szerint. A Krónika című napilap által is közölt, a legjobb romániai önkormányzatokat összesítő toplistán jó helyezést ért el Torda, a bánsági Resicabánya és Brassó is. Nem meglepő, hogy erdélyi települések vannak többségben a Romániát érintő értékelésben.

Mint arról a Kolozsváron szerkesztett újság beszámolt,

a mostani rangsor fő kritériumai között szerepelt, hogy mennyire innovatívak az önkormányzatok, mennyi európai uniós támogatást sikerült lehívniuk az elmúlt finanszírozási ciklusban.

Az UrbanizeHub szakemberei szerint egy város vezetésének az eredményességét a gazdasági szféra ereje is mutatja. Az értékelésnél számított az egy főre jutó bruttó hazai termék egy településen, az ottani leérettségizett fiatalok aránya, a helyi adókból befolyó összeg aránya a város bevételeiből, illetve a lakosság vásárlóereje.

Kolozsvár központja és egyben jelképe – Mátyás király szülőhelye megkerülhetetlen, ha fenntartható városfejlesztésről van szó
Fotó: Havran Zoltán

Kolozsvár megkerülhetetlen, ha fenntartható városfejlesztésről van szó, vélik az UrbanizeHub szakemberei, akik szerint az ötvenezer magyar által is lakott erdélyi nagyváros az első olyan romániai település, amelyet egyáltalán össze lehet hasonlítani a nyugat-európaiakkal. A második helyezett a 47 ezer magyarnak is otthont adó Nagyvárad lett, elsősorban annak köszönhetően, hogy a 2007–2015 közötti időszakban a bihari megyeszékhely hívta le a legtöbb uniós támogatást, mintegy 140 millió eurót. Ezt az összeget sikerült megdupláznia a mostani finanszírozási időszakra. Nagyvárad javára válik az is, hogy jó kapcsolatot ápol a gazdasági szférával, van elképzelése és bátorsága is változtatni – idézte a Krónika az UrbanizeHub szakembereit.