A koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk 2020-tól ráirányította a figyelmet arra, hogy a válságkezelés eszközei akkor eredményesek, ha nemcsak a válság túlélését szolgálják, hanem olyan irányú intézkedéseket is magukban foglalnak, amelyek a válságot követő időszakban képesek befolyásolni, elősegíteni a gazdasági növekedést. Az elemzés által kiemelten kezelt két adónem, az általános forgalmi adó (áfa) és a személyi jövedelemadó (szja) jelentős súlyt képvisel a költségvetési bevételekben, így ezek kiemelt jelentőségűek mind az adó- és járulékpolitika, mind a válság kezelése, illetve annak utóélete vonatkozásában.
Éves szinten az adó- és járulékbevételek mintegy 44 százalékát az áfa, közel 24 százalékát az szja adja, a két adónem együttesen pedig a központi költségvetés összes bevételének mintegy 45 százalékát teszi ki.
Az áfa jelentőségét erősítette az utóbbi években a fogyasztási típusú adókat a jövedelem típusú adókkal szemben előtérbe helyező kormányzati politika. Az ezekből származó költségvetési bevételek a válsággal sújtott 2020-as évben is növekedni tudtak, azonban a két adónem bevételi összegeinek a korábbi években tapasztalt, a gazdasági növekedéssel párhuzamos, jelentős mértékű növekedési üteme megtört – mutatnak rá az elemzők.
A pandémia okozta válság kitörése előtt, a 2019-es központi költségvetés tervezése kapcsán rögzített főbb célok a biztonság megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése voltak. E szempontok domináltak a 2019-es, 2020-as, 2021-es központi költségvetések tervezésénél is, ugyanakkor 2020 őszétől nyilvánvalóvá vált, hogy a következő évre is áthúzódó, tartósan, változó intenzitással fennmaradó járványveszéllyel kell számolni. Az elhúzódó veszélyhelyzet kezelése pedig az adott helyzethez való rugalmasabb igazodást követelt meg – hangsúlyozzák az ÁSZ összefoglalójának készítői.
A járvány súlyos gazdasági és társadalmi hatásai kezelésének érdekében engedni kellett két fő célkitűzésből: a költségvetési egyensúly megtartásából és ezzel az államadósság folyamatos csökkentéséből
– mutatnak rá az ÁSZ szakemberei. A járványveszély nyomán a költségvetés főbb kiadásainak átrendezésére az Országgyűlés felhatalmazására 2020 tavaszán hozott kormányrendelet adott jogszabályi kereteket, s mindez a hiányra vonatkozó irányelvek, szabályok európai uniós kezelésével is összhangban állt.
Az elemzők a tanulmányban bemutatják, hogy az adó- és járulékpolitika a válság ideje alatt is következetesen érvényesítette a korábban kialakított alapvető szempontokat, prioritásokat: a családok és a munkavállalás támogatását, az élőmunka és a vállalkozások terheinek mérséklését, a foglalkoztatás, a beruházások és a növekedés ösztönzését, a feketegazdaság visszaszorítását a megelőző években következetes intézkedésekkel megcélzó rendszer további kiépítését, erősítését.
Ami az adórendszert illeti, arról az ÁSZ szakemberei megállapították, hogy az folyamatosan egyszerűsödött, és javult az átláthatósága. Az adóeljárásban kiemelték az adminisztrációs terhek további csökkentését, az adómorál, az adózók és az adóhatóság kapcsolatrendszerének javítását, továbbá az együttműködés és az önkéntes jogkövetés fokozott ösztönzését.
A válság kezelését célzó intézkedések gazdasági, társadalmi és költségvetés-politikai hatásai eleget tettek az ÁSZ által kialakított kritériumoknak – mutatnak rá az elemzők. Kiemeltékhogy ennek alapján a kormány intézkedései hatékonyan szolgálták a járvány okozta válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítését. Mindeközben hozzájárultak az állami és az üzleti szférának a válságot követő időszak kihívásaira való felkészítéséhez, a versenyképes és fenntartható működés erősítéséhez, ezzel a gazdasági fejlődés elősegítéséhez is.
