A koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk 2020-tól ráirányította a figyelmet arra, hogy a válságkezelés eszközei akkor eredményesek, ha nemcsak a válság túlélését szolgálják, hanem olyan irányú intézkedéseket is magukban foglalnak, amelyek a válságot követő időszakban képesek befolyásolni, elősegíteni a gazdasági növekedést. Az elemzés által kiemelten kezelt két adónem, az általános forgalmi adó (áfa) és a személyi jövedelemadó (szja) jelentős súlyt képvisel a költségvetési bevételekben, így ezek kiemelt jelentőségűek mind az adó- és járulékpolitika, mind a válság kezelése, illetve annak utóélete vonatkozásában.
Éves szinten az adó- és járulékbevételek mintegy 44 százalékát az áfa, közel 24 százalékát az szja adja, a két adónem együttesen pedig a központi költségvetés összes bevételének mintegy 45 százalékát teszi ki.
Az áfa jelentőségét erősítette az utóbbi években a fogyasztási típusú adókat a jövedelem típusú adókkal szemben előtérbe helyező kormányzati politika. Az ezekből származó költségvetési bevételek a válsággal sújtott 2020-as évben is növekedni tudtak, azonban a két adónem bevételi összegeinek a korábbi években tapasztalt, a gazdasági növekedéssel párhuzamos, jelentős mértékű növekedési üteme megtört – mutatnak rá az elemzők.
A pandémia okozta válság kitörése előtt, a 2019-es központi költségvetés tervezése kapcsán rögzített főbb célok a biztonság megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése voltak. E szempontok domináltak a 2019-es, 2020-as, 2021-es központi költségvetések tervezésénél is, ugyanakkor 2020 őszétől nyilvánvalóvá vált, hogy a következő évre is áthúzódó, tartósan, változó intenzitással fennmaradó járványveszéllyel kell számolni. Az elhúzódó veszélyhelyzet kezelése pedig az adott helyzethez való rugalmasabb igazodást követelt meg – hangsúlyozzák az ÁSZ összefoglalójának készítői.
A járvány súlyos gazdasági és társadalmi hatásai kezelésének érdekében engedni kellett két fő célkitűzésből: a költségvetési egyensúly megtartásából és ezzel az államadósság folyamatos csökkentéséből
– mutatnak rá az ÁSZ szakemberei. A járványveszély nyomán a költségvetés főbb kiadásainak átrendezésére az Országgyűlés felhatalmazására 2020 tavaszán hozott kormányrendelet adott jogszabályi kereteket, s mindez a hiányra vonatkozó irányelvek, szabályok európai uniós kezelésével is összhangban állt.
Az elemzők a tanulmányban bemutatják, hogy az adó- és járulékpolitika a válság ideje alatt is következetesen érvényesítette a korábban kialakított alapvető szempontokat, prioritásokat: a családok és a munkavállalás támogatását, az élőmunka és a vállalkozások terheinek mérséklését, a foglalkoztatás, a beruházások és a növekedés ösztönzését, a feketegazdaság visszaszorítását a megelőző években következetes intézkedésekkel megcélzó rendszer további kiépítését, erősítését.
