A tavalyi katasztrofális szezont követően idén a közepesnél jobb almatermésre számítanak a szakemberek – derül ki az Alma- és Körte-világszövetség (World Apple and Pear Association, WAPA) friss termésbecsléséből.
A hazai adatokat szolgáltató FruitVeB előrejelzése szerint Magyarországon durván 550 ezer tonna alma teremhet idén, bár a becsléshez képest néhány ezer tonnával alacsonyabb lehet a ténylegesen szedett mennyiség. A zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet az almaszezont megelőző előrejelzéséhez kapcsolódóan arra emlékeztetett, hogy
a jelentős károkat okozó tavaszi fagyok a csonthéjasok közül kevésbé érintették az almát és a szilvát. Az idei almaszezonban kiegyensúlyozott árakra számítanak az ágazati szereplők, a fogyasztói árakban sem várható érdemi emelkedés.
Tavaly az elmúlt évtized legrosszabb almatermését hozta a száraz tél végi, kora tavaszi, majd a gyakran fagyos tavaszi időjárás. A gyümölcsből 2020-ban mindössze 350 ezer tonna termett, vagyis alig több mint fele az átlagos – 600 ezer tonnás – mennyiségnek.
Körtéből viszont a tavalyihoz hasonló, az átlagostól jelentősen elmaradó termést jósolnak a szakemberek.
Idén várhatóan 17 ezer tonna körtét szedhetnek a termelők, amely mindössze fele az átlagos, 34-40 ezer tonnás hazai termésnek. Az előrejelzést egyelőre sok bizonytalanság övezi, de a várt mennyiség nagyjából megegyezhet a tavalyi 16 ezer tonnás terméssel. Idén is az időjárási tényezők, elsősorban a tavaszi fagyok okoztak kárt. A magyarországi körtetermesztés – szemben az almával – európai összehasonlításban nem meghatározó.
Hazánk almanagyhatalomnak számít, bár a hazai mennyiség legnagyobb része a feldolgozókat látja el, kisebb része jelenik meg friss piaci termékként. Elkerülhetetlen a hazai almaültetvények megújítása annak érdekében, hogy jobb minőségű, az időjárási szélsőségeknek ellenállóbb gyümölcs teremjen.
Egész Európában a hazaihoz hasonló tendenciákra számítanak a termelők. Almából a meghatározó termőtájakon a tavalyit akár jelentősen is meghaladó mennyiség várható, a körtetermés viszont a kontinens legnagyobb részén megsínylette a szélsőséges időjárást.
Az Európai Unió 27 tagállamában és Nagy-Britanniában 11,7 millió tonna alma teremhet, amely tíz százalékkal magasabb a 2020. évi termésnél, és gyakorlatilag megegyezik a 2018–2020-as évek átlagával. A legnagyobb almatermesztő ország, Lengyelország termése várhatóan közel negyedével, 22 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Így az elmúlt három év legjobb termésére készülnek a lengyel gazdák, az elmúlt évek átlagát 12 százalékkal haladja meg az előre jelzett mennyiség. A nagy európai almatermesztők közül Franciaországban és Németországban a tavalyinál jobb, míg Olaszországban némileg rosszabb termés várható.
Tavaly nemcsak az időjárás okozott károkat a kertészetekben: a Covid–19-járvány megjelenése komoly fennakadásokat okozott a szállításban, míg sok nyugat-európai országban a szezonális munkaerő hiánya szinte ellehetetlenítette a termés betakarítását.
Idén nemcsak hazánkban, de egész Európában katasztrofális szezon elé néznek a körtetermesztők, az elmúlt évtized legrosszabb esztendeje lehet 2021.
A gyümölcs várható mennyisége idén harminc százalékkal is elmaradhat a sokéves átlagtól. Az okok szintén a tavaszi fagyokra vezethetők vissza.
Idén is komoly pusztítást okozott a gyümölcsösökben a tavaszi fagy. A korán virágzó kajszi- és őszibarack itthon és Európa más országaiban is sok helyen teljes egészében megsemmisült, és bizonyos fajtákból a keresletet sem fedezi. Ez az árakban is megmutatkozik. Kevésbé érintette a szélsőséges időjárás a szilvát, amelyből szintén jó termés várható idén idehaza. A hazai szezonális kínálatot meghatározó görögdinnye és sárgadinnye kisebb területen terem idén, de a mennyiség nem marad el az átlagostól. Dinnyefélékből hazánk nettó exportőr, a termés egyharmada fedezi a belföldi igényeket, a magyar görögdinnye pedig világszerte rendkívül keresett.
Évszázados károk
A második világháború óta nem számítottak olyan alacsony szőlőtermésre a francia szőlészek, mint az idén – közölte a távirati iroda. A francia mezőgazdasági minisztérium becslése szerint legjobb esetben is csak 35,6 millió hektoliter bor készül az országban, ami negyven százalékkal marad el a tavalyi mennyiségtől. A rekordalacsony szőlőtermés oka a legtöbb gyümölcsféléhez hasonlóan szintén a fagyos tavaszi időjárásra vezethető vissza.
