Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint júliusban az átlagbérek Magyarországon 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami értékét tekintve az előző havi, bázishatás miatti alacsony értéket meghaladja, de az év eddigi részének átlagától elmarad. Ebben a hónapban is a költségvetési szférában volt magasabb a béremelések üteme. Az a paradox helyzet állt ugyanakkor elő, hogy a statisztika szerint a magasabb foglalkoztatás, a gazdaság újranyitása fékezte a bérek növekedését. Ennek magyarázata azonban egyszerű – a tavaly megfigyelt összetételhatás ellenkezője jelenik meg most az adatokban. Míg tavaly az alacsonyabb hivatalos bérrel rendelkező ágazatokban dolgozó, illetve alacsonyabb termelékenységű és így bérű dolgozókat bocsátották el elsősorban, addig most ugyanők tudtak ismételten elhelyezkedni. Ez azt jelenti, hogy amíg tavaly az átlagkeresetet felfelé húzta az alacsonyabb bérű dolgozók kikerülése a foglalkoztatottak köréből, addig most ők visszakerültek a statisztikába, így lefelé húzzák az átlagos kereset értékét.
A jövő évi bérfolyamatok tekintetében meghatározó lesz egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum – azon belül is inkább az utóbbi – emelésének mértéke, az ehhez esetlegesen kapcsolódó további adócsökkentések, illetve a gazdaság év végi állapota: mennyire lesznek vagy nem lesznek jellemzőek a korlátozások. Jövőre az átlagbér ismét a vírus előtt megszokott, dinamikus ütemben bővülhet, ám kérdés, hogy ennek mennyire lesz inflációs hatása.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!