2021. július a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 433 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 444 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 288 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 100 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 7,9 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 7,7 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakinál. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 404 600 forintra becsülhető, 7,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó kereset mediánértéke 350 ezer forint volt, amely 7,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
2021. január–július időszakában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 429 ezer, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 439 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 285 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 293 800 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset nyolc százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 442 ezer, a költségvetésben 403 900, a nonprofit szektorban 379 900 forintot ért el, ami 7,8, 9,4, illetve 8,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A bruttó kereset mediánértéke 343 ezer forint volt, amely 9,3 százalékkal haladta meg az egy évvel
korábbit.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint júliusban az átlagbérek Magyarországon 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami értékét tekintve az előző havi, bázishatás miatti alacsony értéket meghaladja, de az év eddigi részének átlagától elmarad. Ebben a hónapban is a költségvetési szférában volt magasabb a béremelések üteme. Az a paradox helyzet állt ugyanakkor elő, hogy a statisztika szerint a magasabb foglalkoztatás, a gazdaság újranyitása fékezte a bérek növekedését. Ennek magyarázata azonban egyszerű – a tavaly megfigyelt összetételhatás ellenkezője jelenik meg most az adatokban. Míg tavaly az alacsonyabb hivatalos bérrel rendelkező ágazatokban dolgozó, illetve alacsonyabb termelékenységű és így bérű dolgozókat bocsátották el elsősorban, addig most ugyanők tudtak ismételten elhelyezkedni. Ez azt jelenti, hogy amíg tavaly az átlagkeresetet felfelé húzta az alacsonyabb bérű dolgozók kikerülése a foglalkoztatottak köréből, addig most ők visszakerültek a statisztikába, így lefelé húzzák az átlagos kereset értékét.
A jövő évi bérfolyamatok tekintetében meghatározó lesz egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum – azon belül is inkább az utóbbi – emelésének mértéke, az ehhez esetlegesen kapcsolódó további adócsökkentések, illetve a gazdaság év végi állapota: mennyire lesznek vagy nem lesznek jellemzőek a korlátozások. Jövőre az átlagbér ismét a vírus előtt megszokott, dinamikus ütemben bővülhet, ám kérdés, hogy ennek mennyire lesz inflációs hatása.
