Növekszik hazánkban a napelemekről üzemeltetett elektromos fűtési rendszerek népszerűsége, amit még feljebb tornázhat a november 15-tel induló kormányzati támogatási program. Egy ilyen beruházásnak – kifejezetten régi házak esetében – azonban több buktatója is lehet, amit alapos utánaszámolással el lehet kerülni. Ezekre hívta fel a figyelmet az Energiatakarék SLR Kft.
– Egy ház fűtési energiaigénye a méretétől és a szigetelés milyenségétől függ mindenekelőtt. Például egy régebbi építésű átlagos családi ház – közkeletű nevén Kádár-kocka – fűtése hagyományos elektromos fűtőpanellel vagy infrapanellel évente több mint 13 ezer kilowattóra (kWh) energiát igényel. Modern ajtókkal, ablakokkal és megfelelő szigeteléssel ez 8500 kWh környékére csökkenthető. Ehhez még hozzá kell adni a melegvíz-előállítás energiaigényét, ami egy négyfős család esetén nagyjából 2500 kWh. Ugyanennek a háztartásnak a normál áramigénye (világítás, konyhai, fürdőszobai gépek) mindössze 2-3000 kWh körül alakul – számolt Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
Vagyis a legjobb esetben is öt-hatszorosára emelkedik az áramigény, ha ki akarja iktatni az egyéb energiaforrásokat, például a földgázt a ház ellátásából. A növekmény kielégítéséhez pedig a szokásos nyolc-tíz helyett legalább harminc napelempanelre van szükség, szigetelés nélküli házaknál pedig akár 45 napelempanelt kellene a tetőre zsúfolni, csakhogy ennyi nem fér el a legtöbb ingatlan tetejére. De ha el is fér, a jóval nagyobb és drágább beruházás lassabban térül meg.
A szakértők tapasztalatai alapján a villanykazánnal vagy fali panellel üzemelő villanyfűtés ezért a legritkább esetben éri meg.
A november 15-én induló állami pályázat a kiírás szerint legfeljebb öt kilowattig fedezi a napelemes fűtési rendszerek árát, tehát ha saját forrásból nem tud jelentős összeget hozzátenni a ház tulajdonosa, akkor egy ilyen méretű rendszerrel azt éri el, hogy megugrik az áramszámlája. Ennél tehát okosabban kell gondolkodni, és – a fenti számítások alapján – elfelejteni a villamos energiát egy az egyben fűtési energiává alakító megoldásokat; a fűtőpaneleket és a villanykazánokat.
Érdemesebb számításba venni a hőszivattyúkat, amelyek jóval olcsóbban és egyszerűbben telepíthetők. – Ezen technológiák lényege, hogy egy kW villamos energiából 2,5–3 kW fűtési energiát állítanak elő. Vagyis a példában említett ház 13 ezer kWh fűtési hőigényét ötezer, megfelelő szigeteléssel pedig 3500 kWh környékére lehet csökkenteni. Erre a volumenre már lehet pénzügyileg megtérülő napelemes rendszert méretezni – magyarázta a megoldást Kujáni Péter. Igaz, öt kilowattnyi napelem ebben az esetben sem elég, inkább a duplájára van szükség hozzávetőleg, de ez a variáció már kifizetődő lehet a tulajdonosnak.
Borítókép: MTI/Varga György
