időjárás 7°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

Csend a romániai disznóólakban

Csinta Samu
2021.10.11. 06:06
Csend a romániai disznóólakban

Nagy kérdés, hogy idén honnan szerzi be a karácsonyi sertést a romániai fogyasztó. A sertéspestisjárvány visszaszorítását célzó intézkedések ugyanis gyakorlatilag eltüntették a kisgazdaságokban nevelkedő állatállományt.

Bár Romániában csökkenőben van a 2019-ben berobbant afrikai sertéspestis, a járvány hatásosnak tűnő kezelése gyakorlatilag az illegalitás határára sodorta a disznótartó gazdákat. Több százezer állatot öltek le feleslegesen, több szakember is azt állítja, bizonyíthatóan csak kis részük volt sertéspestissel fertőzött. Azt tartják, a gócpont körüli térségben az állatok zömét vágóhídon kellett volna értékesíteni. Már alig van sertés az országban, a hazai disznóhúsfogyasztás hetven százalékát pedig importból fedezik.

A legutóbbi nagy vágást a Smith­field húsfeldolgozó trösztnek a bánsági Gátalján működtetett egyik sertésfarmján hajtották végre, ahol 25 ezer sertés elpusztításáról döntöttek.

Ad­rian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy az afrikai sertéspestis több mint hatszázmillió eurós veszteséget okoz Romániának. A belföldi sertéshúsfogyasztás legfeljebb harminc százalékát fedezik immár a hazai termelők, míg a kórokozó megjelenése előtt ez a részesedés elérte a hatvan százalékot. A sertésfarmokon 3,6 millió hízósertés nevelésére van kapacitás, de az állomány napjainkban alig haladja meg a kilencszázezret. A romániai sertéshústermelők szövetsége szerint 2020-ban 3,7 millió sertést vágtak le Romániában, ami 12 százalékos visszaesés az előző évhez képest. A farmok jelentős része üresen áll vagy tönkrement.

A kisgazdaságokat is alaposan megviselte az afrikai sertéspestis. A legtöbb gazdaudvarból eltűnt a karácsonyra hizlalt disznó, a tiltások miatt gyakorlatilag csak a feketepiacon lehet malacot és hízót vásárolni. 

A kisvállalkozók szerint csak pletyka a beharangozott 20-30 százalékos sertéshúsár-emelkedés, a zárlat alól feloldott farmokról érkező állatok kilónkénti felvásárlási ára 5,8 lej (420 forint), ami legfeljebb önköltségi árnak számít. A sertéstartásban tapasztalható zuhanás elsősorban a túlzottnak tartott állami korlátozásokra vezethető vissza. Egy falu háztáji gazdaságában talált sertéspestises állat vagy a település határában elhullott vaddisznó miatt például harminc kilométeres körzetben zárják le a zónát.
A mezőgazdasági minisztérium által az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezésére kidolgozott sürgősségi rendelettervezet negyedik változata többek között kötelezné a magánszemélyként sertést tartókat, hogy ne etessék ételmaradékkal az állatokat, az ólba be- és kilépéskor pedig fertőtlenítsék a lábbelijüket. Ugyanakkor magánszemélyek nem tarthatnak tenyésztés céljából sertéseket, kivéve, ha bejegyeztetik magukat az országos állatnyilvántartási jegyzékbe, és betartják a biztonsági szabályokat. A saját fogyasztásra tenyésztett sertéseket csakis kereskedelmi szakcégektől lehetne vásárolni. A jogi és a magánszemélyeknek tilos lenne a sertéspestis által érintett, korlátozások alatt álló területről vásárolni. Mindemellett a gazdáknak a megvásárolt állatokat előzőleg be kell jegyeztetniük, és vásárláskor ki kell bocsáttatniuk az érvényes és törvényes rendelkezésben előírt iratokat is.

Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja ezzel szemben júniusban olyan törvénytervezetet terjesztett elő a parlamentben, amely szabályozná a kisgazdaságok sertéstartását. A honatya által kidolgozott változat lehetőséget teremtene a kistermelőknek arra, hogy vállalkozói háttér nélkül tarthassanak egy kocát és értékesíthessék annak szaporulatát. A törvény elfogadása esetén végre különbséget lehetne tenni a kisgazdaságok és az agrárvállalkozóként fenntartott disznófarmok tevékenysége között.

A borítókép illusztráció. Forrás: Unsplash

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.