Október végi szinten rögzülnek fél évre a jelzáloghitelek kamatai egy szerdai kormánydöntés értelmében, a kormányfő tegnapi bejelentéséről a Magyar Nemzet is részletesen beszámolt. Orbán Viktor leszögezte: az áremelkedések miatt új védelmi vonalat nyit az állam. Jelen cikkünkben arról tájékoztatunk részletesen, hogy mely szerződésekre milyen hatással lesz a januártól június végéig hatályos kamatstop.
Hogyan hat pontosan a kamatstop a jelzáloghitelek törlesztőrészletére?
A jegybanki kamatemelések hatására a változó kamatozású hiteleket befolyásoló referenciakamatok jelentősen emelkednek,
a leggyakrabban használt három havi BUBOR a négyszeresére nőtt,
a 2021. júniusi egy százalék körüli szintről négy százalék körülire 2021. december közepére. A lakossági jelzáloghitel-állomány 35 százaléka (2070 milliárd forint, 473,5 ezer szerződés) egy éven belül átárazódó hitel, vagyis a referenciakamatok emelkedése ezeknél a törlesztőrészletek emelkedését vonja maga után.
Egy átlagos hitel esetében 20-25 százalékos (havi 11 ezer forint körüli) törlesztőrészlet-emelkedést okozhat a 2021. október végétől felgyorsult, és a következő fél évben esetleges további kamatemelkedés együttesen.
Emiatt döntött úgy a kormány, hogy (THM-re vonatkozó) kamatstopot vezet be a lakossági jelzáloghitelekre 2022. január 1-i. hatállyal. Az intézkedés a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályvesztésig él, vagyis 2022. júniusáig. A bankok az ügyfeleket egyesével tájékoztatják majd arról, hogy a kamatstop mekkora törlesztőrészlet-emelkedéstől óvta meg őket.
A fél évre számítva átlagosan 66 ezer forintos megtakarítás a 473,5 ezer szerződést figyelembe véve azt jelenti, hogy harmincmilliárd forint maradhat a családok kasszájában.
A kamatstop az ügyfeleket a kamatforduló időpontja szerint érinti
– Akinek a hitele 2021. október 27. és 2022. január 1-je között átárazódik/átárazódott, a kamatfordulótól 2022. január 1-ig fizeti a magasabb referenciakamat okozta nagyobb törlesztőrészletet, ugyanakkor január 1-től a kamatláb visszakerül a 2021. október 27-ei szintre. Az azon a napon érvényes, szerződésben meghatározott referenciakamatláb (például a három havi BUBOR-nál 2,02 százalék) lesz a meghatározó, illetve azt nem haladhatja meg a törlesztőrészlet meghatározásakor. Emiatt januártól a referenciakamat és ezáltal a törlesztőrészlet is csökken.
– Akinek 2022. január 1-je után (de a rendelet hatályvesztéséig) van a kamatfordulója, azon a napon árazódik át a hitele. De nem az akkori, hanem a 2021. október 27-i szerződése szerinti referenciakamat alapján. Ez azt jelenti, hogy akinek például 2021 májusában az egyéves kamatperiódusú hitele 0,9 százalékos három havi BUBOR alapján átárazódott, ő ez alapján törleszti a hitelét a következő fordulónapig (2022. májusig), amikor a 2021. október 27. napján érvényes referenciakamatláb alapján árazódik át a hitele. A fordulónap után a törlesztőrészlet alacsonyabb lesz, mintha a 2022. májusában érvényes piaci kamat alapján történne meg az átárazódás, vagyis az ügyfél teljes mértékben védett a kamatkockázattól.
– Aki 2022. január 1-jét követően vesz fel jelzáloghitelt, ami átárazódik a rendelet hatályvesztéséig, annak a fordulónapon a 2021. október 27-i referenciakamat-szint lesz a meghatározó a törlesztőrészlete megállapításakor. Ugyanakkor ezek az esetek elhanyagolhatóak, mivel az új jelzáloghiteleknél a változó kamatozású hitelek aránya egy százalék körül van.
Az intézkedés tehát hozzájárul ahhoz, hogy az érintett hitelek törlesztőrészletei ne növekedjenek, hanem csökkenjenek, hiszen a kamatstop megvéd a piacon tapasztalható kamatemelkedésétől. Ha a piacon érvényes kamatok határoznák meg az új referenciakamatok szintjét az átárazódáskor, akkor a jelzáloghiteleknél érdemben magasabb törlesztőrészletek alakulhatnának ki annál, mint amit a kamatstop bevezetésével érzékelni fognak.
Borítókép: a Magyar Nemzeti Bank épülete (Fotó: Magyar Nemzet)
