Fontos bejelentést tett Orbán Viktor. A miniszterelnök a közösségi oldalára feltett videóban jelezte: a kormány döntésének megfelelően október végi szinten rögzítik a jelzálogalapú hitelek kamatait.
– A legfontosabb kérdés ma az áremelkedés, az infláció alakulása. Egész Európa szenved, mert nőnek az energiaárak. Magyarország védekezik, védi a családokat. Emeljük a minimálbért, a nyugdíjakat, fenntartjuk a rezsicsökkentés politikáját, és rögzített árat vezettünk be az üzemanyagok esetében is – mondta. A kormányfő közölte: az infláció más területeket is érint, például a korábban felvett hitelek kamatait. – Ezért új védelmi vonalat kell megnyitnunk, lakossági kamatstopot vezetünk be. Az intézkedés január elején lép hatályba, és az első fél év végéig tart. Ez azt jelenti, hogy a februári törlesztőrészlet már alacsonyabb lesz, mint a korábbiak – ismertette Orbán Viktor. A miniszterelnök végül hozzátette: Magyarországnak előre kell mennie, és nem hátra!
Nem ez az első eset, hogy a kormány segítséget nyújt az adósoknak. Ilyen lépés volt a törlesztési moratórium bevezetése, amelyre a koronavírus-járvány miatt kialakult válság miatt volt szükség. A lakossági moratóriumot első körben összességében 1,6 millió ügyfél választotta.
Ez az arány az adósok mintegy hatvan százalékát jelentette, ami a teljes lakossági hitelállomány 53 százalékát, azaz közel 3500 milliárd forintot érintett. A vállalkozásoknak is segített a törlesztési szünet, hatvanezer cég vette igénybe a halasztást. Ezek harmada a legsérülékenyebb szektorokban tevékenykedett, így a turizmus, a szállítás és a szolgáltatási szektor területén. A társaságoknak a nagyobb eladósodottság mellett a visszaeső árbevétel pénzügyi nehézséget okozott, az árbevételük több mint tíz százalékát vesztették el. A moratóriumnak köszönhetően – amely a rászorulóknak továbbra is hatályban van – tavaly összesen kétezermilliárd forint maradt a lakossági és vállalati ügyfelek zsebében.
Sokak helyzetén segített a devizahitelek forintosítása is. Az államadósság jelentős növekedése mellett ugyanis a háztartásokat és a vállalkozásokat is gyors ütemű eladósodás jellemezte korábban, 2002 és 2008 között az előbbiek GDP-arányos hitelállománya a háromszorosára, az utóbbiaké a másfélszeresére nőtt.
A balliberális kormányzás azért is hibázott, mert nem hívta fel a figyelmet kellő mértékben a devizahitelek kockázataira, de nem is korlátozta azok kihelyezését. A forintosítás lényegében kármentés volt, ráadásul jó időben történt, még a svájci frank jelentős erősödése előtt.
Orbán Viktor tegnap említést tett az üzemanyagárak szabályozásáról is. Erről az előző hónapban hozott döntést a kormány. Ennek eredményeként november 15-től a 95-ös benzin és a gázolaj árát 480 forintos felső határral rögzítették három hónapra. Ez azt jelenti, hogy ennél olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj, de drágább nem. Ezzel kapcsolatban azt mondta Márki-Zay Péter, a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje, hogy végtelenül károsnak tartja, ha a piaci folyamatokba az állam felelőtlen módon akar beleavatkozni. Hódmezővásárhely első embere szerint ugyanis a benzin árának befagyasztása nem a jó megoldás, helyette inkább amerikai mintára a következő megoldást tartaná követendőnek: „Az Egyesült Államokban azt láttam, hogy amikor felment a kétszeresére a benzin ára, az okos amerikaiak nagy autók helyett kisebbet vagy hibridet vettek, és nem egyesével, hanem akár hárman mentek együtt munkába.” Ismert, Márki-Zay a rezsicsökkentés politikáját is ostobának nevezte.
Borítókép: A kamatstop január elején lép hatályba, és az első fél év végéig tart. Fotó: Katona Vanda
