Várták az árstopot a nagycsaládosok

Üdvözlik a nagycsaládosok a kormány döntését az alapvető élelmiszerek árának befagyasztásáról, de nemcsak a gyermeket nevelők, hanem minden lakossági szegmens jól jár. Bár a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet még nem jelent meg, annyit már tudni lehet, hogy a boltoknak a saját maguk által alkalmazott árakhoz kell visszatérniük, vagyis sem a cukrot, sem a napraforgóolajat nem adhatják drágábban, mint ahogy október 15-én kínálták a vásárlóiknak.

Jó időben döntött a kormány egyes alapvető élelmiszerek árának befagyasztása mellett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) szerint. Úgy vélik, szükség volt erre az intézkedésre, mert mindannyiunk – nemcsak a nagycsaládosok – életében könnyebbséget eredményez. Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke lapunk kérdésére elmondta: egyes termékek kapcsán már az egyesület is jelezte a kormánynak, hogy ilyesfajta árkorrekcióra szükség lenne. 

Enélkül, és a korábban meghozott számos családtámogatási intézkedés nélkül (az autóvásárlás támogatásától a csok-ig, a hitelmoratóriumtól az otthonfelújítási támogatásig, a négygyermekes édesanyák és a fiatalok adómentességétől a minimálbér emeléséig) ma sokkal védtelenebbek és kiszolgáltatottabbak lennének a családok a világgazdasági recessziónak, félő, hogy nagyon sok család nem is bírná el a terheket. Az élelmiszerár-stop egy újabb esély, egy újabb lehetőség, és azt mutatja, hogy az emberek, a családok a továbbiakban is számíthatnak a kormányzat támogatására – szögezte le az egyesület elnöke.

Orbán Viktor a szerdai kormányülést követően jelentette be, hogy hat termék – a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a 2,8 százalékos tej, valamint a csirkemell és a sertéscomb – esetében a kereskedőknek az október 15-én alkalmazott árakhoz kell visszatérniük. 

Bár a részletszabályokat taglaló rendelet még nem jelent meg, annyit már tudni lehet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által közölt átlagárak helyett az egyes boltokban megjelenő árakat kell majd alkalmazni február 1-jétől. A pontos árak az online pénztárgépek adataiból határozhatók meg. Az intézkedés a benzinárstophoz hasonlóan három hónapra vonatkozik (februártól), de érvényessége meghosszabbítható.

 Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte, hogy a kormány szerb mintára döntött az élelmiszerárstopról. – Az élelmiszerek piacára október végén gyűrűzött be az infláció, ezért döntött úgy a kormány, hogy az október közepén érvényes kiskereskedelmi árszinthez igazítja az említett alapvető élelmiszerek árát – jegyezte meg. A miniszter szerint az így keletkezett veszteségen osztozniuk kell a piaci szereplőknek. 

A kereskedelemben keletkező éves profit eléri a 140-150 milliárd forintot, a szóban forgó hat élelmiszer árának befagyasztása a Gulyás Gergely által elmondottak szerint húszmilliárd forintnál kevesebb kiesést eredményezhet.

A lapunk által megkérdezett termelői érdekképviseletek egyelőre óvatosan nyilatkoztak az intézkedésről. Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke szerint a 2,8 százalékos tej pia­ci részesedése 10-15 százalékos lehet a teljes hazai tejfogyasztáson belül. A hatósági ár bevezetéséről ugyanakkor egyelőre nem akart véleményt nyilvánítani. Hasonló álláspontot képviselt Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke is, ahogyan Vörös Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója is jelezte: a bejelentés várható, szerteágazó hatásait a szövetségen belül jelenleg is vizsgálják.

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánydöntés a fogyasztói árak rögzítéséről szól, félő ugyanakkor, hogy az intézkedés hatása a termelők átadói árára is hatással lesz. A baromfiágazat ugyanis – a sertéstartókhoz hasonlóan – nagy bajban van. A madárinfluenza megjelenése miatt komoly veszteségek érték a baromfitartókat, nem beszélve az egekbe szökött takarmányárakról. 

Csorbai Attila szerint ebben a helyzetben a termelők nem tudnak tovább engedni az árakból, sőt, ha rövid időn belül nem emelkednek az átadói árak – vagyis az a szint, amelyen a kereskedők a termelőktől megvásárolják a terméket – az ágazat megmaradása kerülhet veszélybe. Éppen ezért a terméktanács elnöke szerint az árak befagyasztásából adódó veszteséget a kereskedőknek kell viselni, csökkentve a nem túl szerény árrésüket. 

Ha ugyanis az áruházláncok a kiesést megpróbálják áthárítani a termelőkre, akkor az ellátásbiztonság sérülhet. A szakember szerint ezért olyan háttérintézkedésekre van szükség, amelyek a termékpályák megmaradását biztosítják.

Borítókép: A kereskedelmi árrés jobban elviseli a bevételkiesést, mint a termelők (Fotó: Bach Máté)