A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász-hálózata megkezdte a múlt vasárnapi viharkárok felmérését a hazai kertészetek körében. Pontos adatok csak a következő hetekben lesznek arról, hogy országos szinten mekkora kárt okozott a fóliasátrakban és az üvegházakban az orkánerejű szél. Ledó Ferenc, a NAK zöldségtermesztési alosztályának vezetője szerint a vasárnapi vihar országos szinten a 2017. novemberinél is jelentősebb pusztítást végzett a hajtatókertészetek termelőeszközeiben. A szakember lapunknak elmondta: nagy szerencse, hogy – a 2017-es esettel ellentétben – a növényekben ezúttal csak elenyésző kár keletkezett.
A vihar elsősorban az úgynevezett hidegfóliákban tett kárt, amelyekben még csak elvétve volt néhány káposzta- és salátaféle kiültetve. A fűtött fóliasátrakat és az üvegházakat kisebb mértékben érintette az orkán, így a bennük nevelt paprikafélék is megúszták a vihart. – Nyilvánvalóan keletkezett némi növénykár, de ennek mértéke szerencsére nem túl nagy. Így az esetleges terméskieséstől sem kell tartani – fogalmazott a NAK zöldségtermesztési alosztályának vezetője.
Nagyobb problémát jelent, hogy olyan sok fóliasátor károsodott, hogy kérdésessé vált, sikerül-e a gazdálkodóknak pótolniuk a veszteséget. A kertészboltokban nagyon alacsony a készletállomány fóliákból, a gyártók is megrendelésre gyártanak. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok termelőnek nincs tartaléka, biztosítással pedig csak töredékük rendelkezik. Ledó Ferenc szerint ennek oka főként az, hogy a biztosítótársaságok magas kockázatúnak ítélik a fóliasátrakat, ezért a díjak is nagyon magasak.
Az agrárkamara, a termelőket összefogó szakmaközi szervezet, a Fruitveb és az Agrárminisztérium szakemberei már dolgoznak a kárenyhítés mikéntjének előkészítésén. Nagy István, a tárca vezetője kedden közölte, hogy költségvetési források átcsoportosításával rendkívüli támogatási konstrukciót dolgoznak ki a viharkárok enyhítésére.
Új elem a kockázatkezelésben. A hónap végéig csatlakozhatnak a gazdálkodók a mezőgazdasági krízisbiztosításhoz. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer új eleme segítséget nyújt a termelőknek, hogy az önhibájukon kívül bármilyen okból – időjárás, állatbetegség, piaci körülmények, termelési költség növekedése – bekövetkezett, harminc százalékot meghaladó jövedelemcsökkenésük után kompenzációt kapjanak. A csatlakozás önkéntes, és hároméves időszakra jelent kötelező tagságot a mezőgazdasági termelőnek.
Bár a mostani viharkár a hazai termés mennyiségét vélhetően nem fogja befolyásolni – a téli időszakban egyébként is alacsony a hazai paprika és paradicsom aránya a boltokban –, az előttünk álló néhány hónapban érheti némi meglepetés a vásárlókat. Ledó Ferenc szerint azzal, hogy februárban többletjövedelemhez jutnak a családok, a fogyasztás emelkedni fog, ami a zöldségek esetében is növekvő forgalmat jelent majd. A keresleti piac pedig az árak emelkedéséhez vezethet. Ebbe az irányba mutat az energiaárak robbanásszerű növekedése is, ami elsősorban a külföldi kertészetek esetében jelent nehézséget. A bolgár termelők a növekvő energiaköltségek miatt jelentősen visszafogták a termelést, így Bulgária az idén minden bizonnyal jelentős importra szorul majd. A szintén jelentős mennyiséget előállító Hollandiában a gazdálkodók a szokásosnál később ültetik ki a növényeket, ráadásul az úgynevezett pótmegvilágítást is csökkentik. Ledó Ferenc szerint ez utóbbi hatása áprilisban és májusban jelentkezhet majd. Elképzelhető, hogy az év eleji keresleti piac április végére, május elejére – amikor a fűtött fóliasátrakban termelt magyar paprika és paradicsom nagy mennyiségben megjelenik a piacon – túlkínálatba vált majd át, ezzel lefelé nyomva az árakat.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Veszprém Megyei Napló/Pesthy Márton)
