Mai kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ötven bázisponttal 3,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A lépés megfelelt a várakozásoknak, az egyhetes jegybanki betétről csütörtökön lesz döntés. A kamatfolyosó is az alapkamattal megegyező mértékben emelkedett, így annak alsó széle 3,4 százalék, a felső 5,4 százalék lett.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követő háttérbeszélgetés keretében elmondta, hogy az elmúlt egy hónap nem könnyítette a helyzetet, az inflációs nyomás továbbra is jelentős volt, sőt, növekedtek az inflációs kockázatok és az inflációs várakozások is. Ennek megfelelően a februári infláció tovább növekedhet, akár a 8 százalékot is meghaladhatja.
A tavalyi negyedik negyedévben a gazdasági kilábalás országonként eltérő képet mutatott: Kínában lassult, míg az Egyesült Államok és az euróövezet esetében gyorsult a gazdaság növekedési üteme. A koronavírus-járvány és az eltérő kilábalási mintázatok továbbra is kockázatot jelentenek a globális gazdaság helyreállása szempontjából. Az elmúlt hónapokban az infláció a legtöbb ország esetében több évtizedes csúcsra emelkedett, amelyet a nyersanyag-, a termény- és az energiaárak tartós növekedése mellett az egyre több piacon megfigyelhető ellátási nehézségek is súlyosbítottak.
Januárban a termékek és a szolgáltatások széles körében a szokásosnál lényegesen nagyobb mértékű átárazások történtek. Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető, melynek oka, hogy a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. Az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációban való megjelenését.
Az inflációs kockázatok a monetáris kondíciók további szigorítását indokolják. A Monetáris Tanács ezért szükségesnek tartja az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását az alapkamatnak az egyhetes betéti kamat szintjéhez történő fokozatos felzárkóztatása mellett. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.
A jegybank számára továbbra is kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezen cél érdekében az MNB már március elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét.
