Az MNB 50 bázisponttal 5,85 százalékra növelte az egyhetes jegybanki betéti eszköz kamatát, amely most a tényleges jegybanki kamateszköz szerepét is betölti, mivel egyelőre korlátlanul elfogadja a jegybank a bankok ajánlatait az aukción. A kamatszint emelése rendkívülinek tekinthető, és a piaci turbulenciák tették szükségessé, hisz az elmúlt időszakban a háború hatására szélsőséges árfolyam-ingadozások zajlottak több deviza esetében, és ez a forint árfolyamát érintette.
A hazai fizetőeszköz árfolyama a korábbi, az euróhoz képest 370 körüli mindenkori legalacsonyabb értéket alulmúlta, majd igen erősen tovább gyengült, egészen az eurónkénti 400-as szintig. Ezt hétfőn érte el, akkor heves fordulat következett, és két nap alatt sikerült majdnem a teljes gyengülést ledolgozni: tegnap 376 volt az eurónkénti ár. Ma újra kisebb gyengülés mutatkozik, az eső trend azonban egyelőre, úgy tűnik, megszakadt. A jegybanki kamat most már meglehetősen magas az euró még mindig nulla körüli kamatához képest, így
a kamatkülönbség árfolyamerősítő hatású lehet.
Az Európai Központi Bank szokásos havi kamatdöntő ülésén nem változtatott az alapkamaton, de a továbbiakban valószínűleg nagyobb hajlandóságot fog mutatni erre, mivel az inflációs kilátásokat most lényegesen megemelték. Eddig az idei évre 3,2 százalékos mértéket vártak az eurózóna egészére, ezt azonban most igen erősen, 5,1 százalékra nevelték. Ami ugyancsak lényeges, hogy az eddig mindössze 1,8 százalékos jövő évi előrejelzést 2,1 százalékra növelték, ami ugyan még mindig meglehetősen alacsonynak tűnik, de már felette van a jegybanki célértéknek. Ez annyiból lényeges, hogy az EKB az eddigi alacsony várt értékre való tekintettel tartotta szükségtelennek, hogy komolyabb harcot folytasson az infláció ellen, mondván, hiába magas most az áremelkedés, magától is visszatér jövőre a jegybanki célérték alá. Ez most már nem így van, és az eddigi trendet figyelembe véve szinte elkerülhetetlennek tűnik, hogy a továbbiakban újra megemeljék a jövő évi értéket, akár nagyobb mértékben is.
Ami a kamatemelést illet, a várható időpontról Christine Lagarde jegybankelnök azt nyilatkozta, hogy a miután most a vészhelyzeti eszközvásárlási program véget ér, kivezetik a normál eszközvásárlási programot is várhatóan a harmadik negyedévben, és
a kamatemelésre akkor rögtön sor kerülhet, de az is lehet, hogy csak hónapokkal később.
Ezt az fogja eldönteni, hogy az EKB akkori előrejelzése szerint mekkora lesz a várható 2023-as és 2024-es inflációs adat. Gyanítható, hogy addigra jelentősen meg fogja haladni a kétszázalékos célértéket.
Borítókép: Az EKB székháza Frankfurtban (Fotó: AFP/Daniel Roland)
