Hozzáteszi: a bizottságnak nem szabad olyan helyzetet teremtenie, amelyben a szankciók Magyarországnak nagyobb kárt okoznak, mint Oroszországnak.
Ez történt korábban a szankció ügyében
Korábban a magyar kormány a tervezett hatodik szankciós csomag előkészületeikor mind Brüsszelben, mind az összes tárgyaláson jelezte, hogy a tervezet ilyen formában elfogadhatatlan a számára. Nagyon messze van attól, amit Magyarország el tudna fogadni– így jellemezte Brüsszel olajembargó-javaslatát Kovács Zoltán szerdán a BBC Hardtalk című műsorában. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta, ez nem a politikai vagy bármilyen egyéb ízlés miatt van így, hanem egyszerűen azért, mert nem állnak rendelkezésre helyettesítő források. Magyarország nyersolajellátása 65 százalékban, földgázellátása 84 százalékban az Oroszországból érkező importtól függ– húzta alá a műsorban. Mint folytatta, a fizikai realitás az, hogy Magyarország tengerpartok nélküli ország, és egyszerűen nem lehet másképp olajat behozni az országba, mint vezetékeken keresztül. – Három-négy év a legrövidebb időszak, amely szükséges a változáshoz. Nem beszélve arról a félmilliárd euróról, amely ahhoz kell, hogy a magyar olajipar alkalmazkodjon az új realitáshoz – mutatott rá az államtitkár. 2023 pedig nem három vagy négy év, amiről az államtitkár beszélt.Az először a Reuters által megszellőztetett évszám azt jelzi, meddig kaphat felmentést Magyarország és Szlovákia az olajembargó alól.
Máshogy nem megy, kell pár év
Hernádi Zsolt is osztja Kovács Zoltán becslését. A Mol-vezér egy lapinterjúban beszélt arról, hogy nyolc év alatt a Mol 170 millió dollárt költött arra, hogy harminc százalék körül tudjunk finomítani tenger felől érkező alternatív olajat, de szerinte a száz százalék eléréséhez három-négy újabb év és nagyjából 550 millió dollár biztosan kell.
Hernádi csak úgy tudja elképzelni az embargót, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg.