Az Index birtokába jutott angol nyelvű levél szerinta javasolt szankciók elfogadása az alternatív ellátási infrastruktúra nagymértékű fejlesztését és finomítói kapacitásaink teljes körű átszervezését igényli. Ezek az erőfeszítések időigényesek, és olyan redundáns beruházásokat tesznek szükségessé, melyek éppen emiatt piaci alapon nem finanszírozhatók. Az orosz fosszilis tüzelőanyagok leépítése nem megvalósítható az energetikai infrastruktúránkba történő erőteljes és gyors beruházások, valamint fokozott tempójú zöldátállás nélkül. A szankciók miatt azonban az ehhez szükséges nemzeti forrásokat redundáns fosszilis beruházásokra kellene átcsoportosítani, miközben az Európai Unió részéről számunkra csak papíron áll rendelkezésre megfelelő finanszírozás.
Az Orbán Viktor által jegyzett levél kitér arra is, hogy jelenleg az energiaárak már negyvenéves csúcson vannak, a szankciókaz energiaárak további emelkedését és a legkiszolgáltatottabbak terheinek további növekedését eredményeznék anélkül, hogy az EU érdemi erőfeszítéseket tenne a hatások enyhítésére.A magyar kormányfő úgy véli, az Oroszország ukrajnai agressziójára adott válaszlépésekben az Európai Unió legfontosabb értéke eddig az unió egysége volt. Mint hangsúlyozzák, a hatodik szankciócsomag aláássa ezt az egységet.
Hozzáteszi: a bizottságnak nem szabad olyan helyzetet teremtenie, amelyben a szankciók Magyarországnak nagyobb kárt okoznak, mint Oroszországnak.
Ez történt korábban a szankció ügyében
Korábban a magyar kormány a tervezett hatodik szankciós csomag előkészületeikor mind Brüsszelben, mind az összes tárgyaláson jelezte, hogy a tervezet ilyen formában elfogadhatatlan a számára. Nagyon messze van attól, amit Magyarország el tudna fogadni– így jellemezte Brüsszel olajembargó-javaslatát Kovács Zoltán szerdán a BBC Hardtalk című műsorában. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta, ez nem a politikai vagy bármilyen egyéb ízlés miatt van így, hanem egyszerűen azért, mert nem állnak rendelkezésre helyettesítő források. Magyarország nyersolajellátása 65 százalékban, földgázellátása 84 százalékban az Oroszországból érkező importtól függ– húzta alá a műsorban. Mint folytatta, a fizikai realitás az, hogy Magyarország tengerpartok nélküli ország, és egyszerűen nem lehet másképp olajat behozni az országba, mint vezetékeken keresztül. – Három-négy év a legrövidebb időszak, amely szükséges a változáshoz. Nem beszélve arról a félmilliárd euróról, amely ahhoz kell, hogy a magyar olajipar alkalmazkodjon az új realitáshoz – mutatott rá az államtitkár. 2023 pedig nem három vagy négy év, amiről az államtitkár beszélt.Az először a Reuters által megszellőztetett évszám azt jelzi, meddig kaphat felmentést Magyarország és Szlovákia az olajembargó alól.
Máshogy nem megy, kell pár év
Hernádi Zsolt is osztja Kovács Zoltán becslését. A Mol-vezér egy lapinterjúban beszélt arról, hogy nyolc év alatt a Mol 170 millió dollárt költött arra, hogy harminc százalék körül tudjunk finomítani tenger felől érkező alternatív olajat, de szerinte a száz százalék eléréséhez három-négy újabb év és nagyjából 550 millió dollár biztosan kell.
Hernádi csak úgy tudja elképzelni az embargót, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg.
Kivitelezhető hamarabb is
Picit optimistább a határidők tekintetében Holoda Attila. Az Indexnek az energetikai szakértő arról beszélt, ha a Mol akarja, akkor ez gyorsabban is megvalósítható, mint 2023 vége. Szerintem megoldható, akár keverési technológiát is lehetne módosítani. Tehát azt a minőséget ki lehet keverni.Úgy látja, hogy egy ilyen embargó hatására előbb-utóbb rá lesz kényszerítve a vállalat, de a Hernádi Zsolt által nyilatkozott több mint ötszázmillió dolláros átállási költséggel egyetért.
Haladékot kapni kivételes lehetőség – erről már Kaderják Péter egyetemi oktató és a BME Zéró Karbon Központ vezetője beszélt.
Felhívta a figyelmet, hogy eddig is fordult már olyan elő, hogy nem orosz kőolajat kellett feldolgozni a vállalatnak. Az egyik legfontosabb érv az olajembargóra az, hogy az orosz–ukrán háború végre véget érjen, és a kőolajembargó az egyik leghatásosabb eszköz, hogy kikényszerítse a háború végét Oroszországtól. A 2023-as céldátummal kapcsolatban aláhúzta: a Molban megvan a képesség arra, hogy végre tudja hajtani ezt a feladatot.
Brüsszeli olajembargó 
