Olajembargó: „Valószínűleg Putyin elnök még pénzt is keresne, és végül leállítaná Európa gázellátását”

A német közmédia munkatársa szerint több hibát is tartalmaz az Európai Bizottság szerdán bejelentett javaslata, miszerint embargót kell bevezetni az orosz olajra – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Holger Beckmann, az ARD német közmédia brüsszeli munkatársa szerint azonban több hibát is tartalmaz az Európai Bizottság javaslata, amelyben számos tévhit vezetheti félre a célkitűzéseket.

„Először is, van az a téves feltételezés, hogy Putyint ez tényleg lenyűgözi vagy hogy komolyan olyan gazdasági nehézségeket okoz neki, hogy nem tudja vagy nem akarja folytatni a háborút. Már most is, ennek az olajbojkottnak a puszta bejelentése – mert erről lesz szó – felhajtja az olajárakat a világpiacon. És ha az európaiaknak már nem kell az olaja, akkor majd exportálja Kínába vagy Indiába”

– jegyezte meg Beckmann, majd hozzátette, hogy Putyin továbbra is pénzt fog keresni az olajjal, talán még többet is, mint eddig – és akkor Európa olajembargója semmit sem fog érni. A szerző azt is kiemelte, hogy

Putyin ellenreakcióként talán a legerősebb gazdasági fegyverét fogja bevetni: elzárja a gázcsapot az európaiak előtt. Ezt már megtette Lengyelország és Bulgária esetében. Ez egy kis előjele annak, hogy mi jöhet. Brüsszelben rémálomszerű forgatókönyvről beszélnek.

A Nyugat egyébként továbbra is naponta vásárol az orosz portékából – annak ellenére, hogy már nem telik el úgy nap, hogy ne hangoztatna egyre szigorúbb szankciókat. Oroszország az elmúlt hetekben növelte az olajszállításokat a kulcsfontosságú vevők felé, pedig elvileg a legnagyobb vállalatok nem vásárolhatnak Oroszországtól. A szállítás egyik egyre népszerűbb módja: az „ismeretlen rendeltetési hely” feliratú tartályhajók – írja a Wall Street Journal.

A TankerTrackers.com szerint az orosz kikötőkből az Európai Unió tagállamaiba irányuló olajexport áprilisban átlagosan napi 1,6 millió hordóra emelkedett a márciusi napi 1,3 millióról. Ez a jelenség szinte teljesen átláthatatlanná tette a piacot. A trükk, amit a vállalatok alkalmaznak, rendkívül egyszerű: a hajók nem tüntetik fel, hogy hova szállítanak. Mindez abból is jól látszik, hogy az orosz kikötőkből egyre gyakrabban szállítják az olajat ismeretlen célállomással.

Forrás: Tagesschau

A Nyugat azért hajlandó bevetni ezt a trükköt, mert az országoknak égető szükségük van a nyersolajra, hogy a gazdaságokat fenntartsák és megakadályozzák az üzemanyagárak további emelkedését. A vállalatok és az olajközvetítők azonban csendben akarnak kereskedni. Elemzők és kereskedők szerint az „ismeretlen rendeltetési hely” címke használata annak a jele, hogy az olajat nagyobb hajókra viszik a tengeren, és ott kirakodják. Az orosz nyersolajat ezután összekeverik a hajó rakományával, elmosva, hogy az honnan származik. Az olajat a piacon ezután „lett keverékként” árulják.

Közben az Európai Unió a saját szankcióit kénytelen kijátszani azzal, hogy hajlandó rubelben fizetni az orosz fosszilis energiahordozókért. Hogy hozzávetőlegesen mennyit pénzt költött eddig az EU a háború kezdete óta, azt a Europe Beyond Coal klímacsoport oldalán található számláló mutatja. A számláló bőven 52 milliárd euró fölött jár, és folyamatosan emelkedik. Ezzel kapcsolatban Dmitrij Medvegyev volt orosz miniszterelnök a közösségi oldalán gúnyosan megjegyezte:

Nagyra értékeljük európai partnereink következetességét és elveit. Különösen mert a legfrissebb IMF-adatok szerint Európa legfeljebb hat hónapig lenne képes nélkülözni a mi gázunkat. Most komolyan, egy hetet sem bírnának ki.

– fogalmazott.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: A százhalombattai Dunai finomító. (Fotó: Kurucz Árpád)