Holger Beckmann, az ARD német közmédia brüsszeli munkatársa szerint azonban több hibát is tartalmaz az Európai Bizottság javaslata, amelyben számos tévhit vezetheti félre a célkitűzéseket.
„Először is, van az a téves feltételezés, hogy Putyint ez tényleg lenyűgözi vagy hogy komolyan olyan gazdasági nehézségeket okoz neki, hogy nem tudja vagy nem akarja folytatni a háborút. Már most is, ennek az olajbojkottnak a puszta bejelentése – mert erről lesz szó – felhajtja az olajárakat a világpiacon. És ha az európaiaknak már nem kell az olaja, akkor majd exportálja Kínába vagy Indiába”
– jegyezte meg Beckmann, majd hozzátette, hogy Putyin továbbra is pénzt fog keresni az olajjal, talán még többet is, mint eddig – és akkor Európa olajembargója semmit sem fog érni. A szerző azt is kiemelte, hogy
Putyin ellenreakcióként talán a legerősebb gazdasági fegyverét fogja bevetni: elzárja a gázcsapot az európaiak előtt. Ezt már megtette Lengyelország és Bulgária esetében. Ez egy kis előjele annak, hogy mi jöhet. Brüsszelben rémálomszerű forgatókönyvről beszélnek.
A Nyugat egyébként továbbra is naponta vásárol az orosz portékából – annak ellenére, hogy már nem telik el úgy nap, hogy ne hangoztatna egyre szigorúbb szankciókat. Oroszország az elmúlt hetekben növelte az olajszállításokat a kulcsfontosságú vevők felé, pedig elvileg a legnagyobb vállalatok nem vásárolhatnak Oroszországtól. A szállítás egyik egyre népszerűbb módja: az „ismeretlen rendeltetési hely” feliratú tartályhajók – írja a Wall Street Journal.
A TankerTrackers.com szerint az orosz kikötőkből az Európai Unió tagállamaiba irányuló olajexport áprilisban átlagosan napi 1,6 millió hordóra emelkedett a márciusi napi 1,3 millióról. Ez a jelenség szinte teljesen átláthatatlanná tette a piacot. A trükk, amit a vállalatok alkalmaznak, rendkívül egyszerű: a hajók nem tüntetik fel, hogy hova szállítanak. Mindez abból is jól látszik, hogy az orosz kikötőkből egyre gyakrabban szállítják az olajat ismeretlen célállomással.
Brüsszeli olajembargó
