Levelet kaptak a szlovák, ukrán és orosz államvasutak Bécsből. A feladó az osztrák államvasút (ÖBB) volt, amely 2009 óta a három másik társasággal
közös céget működtet azért, hogy a kelet-szlovákiai Kassáról Bécsig tartó orosz, széles nyomtávú vasútvonalat létesítsenek.
Most az ÖBB arról tájékoztatta a többi vasutat, hogy le kíván mondani a 27,74 százalékos részesedéséről a társaságban – közölte az ÖBB a Die Presse napilappal. A társasági szerződés szerint a három partnernek négy hét áll rendelkezésére, hogy kivásárolja a kilépő cég részesedését. Ha ez nem történik meg, amire egyébként az ÖBB is számít, a céget felszámolják. Ennek 2022 végére meg kell történnie. Akkor pedig a széles nyomtávú vasút Kassáról Bécsbe hivatalosan is a múlté lehet.
Nem teljesen meglepő, hogy erre a lépésre sor került, hiszen a projekt egy teljesen más időszakban született. Majdnem pontosan 15 évvel ezelőtt, 2007 májusában Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel először a témát egy bécsi látogatás során. Oroszország a széles nyomtáv nyugati előretörésével szerette volna megerősíteni szállítási kapacitásait Közép-Európa irányába – és a gázvezetékekhez hasonlóan gazdaságilag is szorosabban magához kötni Közép-Európa országait.
Ausztriában és Szlovákiában viszont azt remélték, hogy az úgynevezett Twin City régióban (Bécs és Pozsony környékén) az új logisztikai terminálok révén további munkahelyeket és hozzáadott értéket teremthetnek.
Történelmi adottság, hogy az egykori cári birodalom területén az Európában használatos normál, 1435 milliméter helyett orosz mintájú, 1520 milliméteres nyomtávúra építették a vasúti vágányokat. A két hálózat határán az árut át kell rakodni, ami időveszteséget és többletköltséget is okoz. Korábban is épültek széles nyomtávú vonalak közép-európai országokban, így az Ungvár–Enyicke összeköttetést azért hozták létre a hatvanas évek közepén, hogy a szovjet vasérc minél gyorsabban a kassai acélműbe jusson – írta meg korábban lapunk. A Kassa–Bécs széles nyomtávú vasútvonal terve már korábban is felvetődött. Szlovákia akkor hatástanulmány kidolgozásával bízta meg a német Roland Berger tanácsadó céget, amely azt el is készítette.
A tervezett nyomvonal Kassától a szlovák–osztrák államhatárig 432 kilométer hosszú.
Az akkori elgondolás szerint a nagyberuházást az orosz, az ukrán, a szlovák és az osztrák vasúttársaságok közösen finanszírozták volna. 2010-ben felmerült, hogy hazánk is bekapcsolódhatna a széles nyomtávú vasútvonal építésébe, mivel Szlovákiában az épp kormányzó Iveta Radicova nem támogatta az ötletet. Ám a magyar kormány sem támogatta, mert a koncepció kifogásolható: a széles nyomtávú pálya építése – az áru két végpontja közti utazását figyelembe véve – nem küszöböli ki, csak ötszáz kilométerrel odébb helyezi az átrakás műveletét.
Borítókép: Vasúti átrakó, logisztikai csomópont (Fotó: Éberling András)
