Történelmi adottság, hogy az egykori cári birodalom területén az Európában használatos normál, 1435 milliméter helyett orosz mintájú, 1520 milliméteres nyomtávúra építették a vasúti vágányokat. A két hálózat határán az árut át kell rakodni, ami időveszteséget és többletköltséget is okoz. Korábban is épültek széles nyomtávú vonalak közép-európai országokban, például az Ungvár–Enyicke összeköttetést azért hozták létre a hatvanas évek közepén, hogy a szovjet vasérc minél gyorsabban a kassai acélműbe jusson.
Az ezredforduló óta többször felmerült, hogy a Kassáig kiépített vonalat meghosszabbítsák Bécs környékéig. A közeli napokban az osztrák fővárosban rendezett nemzetközi vasúti konferencián pedig az osztrák, a szlovák és az orosz fél egyetértési megállapodást is kötött arról, hogy megvalósítják a beruházást.
Ausztria azért szorgalmazza a széles nyomtávú vasútvonal megépítését, mert Bécs környékén kívánja kialakítani Európa logisztikai központját. Oroszország pedig azért támogatja a vonal tervét, mert a Kínából Európába tartó vasúti forgalom túlterhelte a lengyel–fehérorosz határon működő konténerátrakót.
A Kassa–Bécs széles nyomtávú vasútvonal terve már 2010 előtt felvetődött. Szlovákia akkor hatástanulmány kidolgozásával bízta meg a német Roland Berger tanácsadó céget, amely azt el is készítette. A tervezett nyomvonal Kassától a szlovák–osztrák államhatárig 432 kilométer hosszú. Az akkori elgondolás szerint a nagyberuházást az orosz, az ukrán, a szlovák és az osztrák vasúttársaságok közösen finanszírozták volna. 2010-ben felmerült, hogy hazánk bekapcsolódhatna a széles nyomtávú vasútvonal építésébe, mivel Szlovákiában az épp kormányzó Iveta Radicova nem támogatta az ötletet.

Fotó: Havran Zoltán
Ám a magyar kormány sem támogatta, mert a koncepció számos ponton kifogásolható. Elsősorban azért, mert a széles nyomtávú pálya építése – az áru két végpontja közti utazását figyelembe véve – nem küszöböli ki, csak 500 kilométerrel odébb helyezi az átrakás műveletét. Amit ma a lengyelországi Bresztben, a szlovákiai Ágcsernyőn, a magyar Záhonyban végeznek el, azt Bécs mellett tennék meg, és ott keletkezne az ezzel kapcsolatos tevékenység haszna is. A másik ellenérv, hogy a Kínából érkező áru többnyire konténerben utazik, ezek mozgatása pedig sokkal egyszerűbb tevékenység, mint a korábban alkalmazott kirakás és berakás. Vannak olyan vasúti járművek is, amelyek alatt ki lehet cserélni a kerékpárt – így nevezik az öntöttvasból készült, közös tengelyre erősített kerekeket –, és ez még gyorsabb művelet.