Széles nyomtávon Európa szívébe

Egyre több konténer érkezik Kínából vasúton Európába széles nyomtávon. Az időrabló és költséges átrakás elkerüléséért szlovák területen Bécsig létesítenének orosz mintájú vasúti pályát, az érintett országok a minap egyetértési megállapodást kötöttek a beruházásról.

2019. 03. 27. 11:30
null
Konténer-átrakó híd-daru a záhonyi logisztikai parkban Fotó: Havran Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Történelmi adottság, hogy az egykori cári birodalom területén az Európában használatos normál, 1435 milliméter helyett orosz mintájú, 1520 milliméteres nyomtávúra építették a vasúti vágányokat. A két hálózat határán az árut át kell rakodni, ami időveszteséget és többletköltséget is okoz. Korábban is épültek széles nyomtávú vonalak közép-európai országokban, például az Ungvár–Enyicke összeköttetést azért hozták létre a hatvanas évek közepén, hogy a szovjet vasérc minél gyorsabban a kassai acélműbe jusson.

Az ezredforduló óta többször felmerült, hogy a Kassáig kiépített vonalat meghosszabbítsák Bécs környé­kéig. A közeli napokban az osztrák fővárosban rendezett nemzetközi vasúti konferencián pedig az osztrák, a szlovák és az orosz fél egyetértési megállapodást is kötött arról, hogy megvalósítják a beruházást.

Ausztria azért szorgalmazza a széles nyomtávú vasútvonal megépítését, mert Bécs környékén kívánja kialakítani Európa logisztikai központját. Oroszország pedig azért támogatja a vonal tervét, mert a Kínából Európába tartó vasúti forgalom túlterhelte a lengyel–fehérorosz határon működő konténerátrakót.

A Kassa–Bécs széles nyomtávú vasútvonal terve már 2010 előtt felvetődött. Szlovákia akkor hatástanulmány kidolgozásával bízta meg a német Roland Berger tanácsadó céget, amely azt el is készítette. A tervezett nyomvonal Kassától a szlovák–osztrák államhatárig 432 kilométer hosszú. Az akkori elgondolás szerint a nagyberuházást az orosz, az ukrán, a szlovák és az osztrák vasúttársaságok közösen finanszírozták volna. 2010-ben felmerült, hogy hazánk bekapcsolódhatna a széles nyomtávú vasútvonal építésébe, mivel Szlovákiában az épp kormányzó Iveta Radicova nem támogatta az ötletet.

Kevesebb tennivaló maradhat Záhonynál, ha az átrakodás feladata nyugatabbra kerül
Fotó: Havran Zoltán

Ám a magyar kormány sem támogatta, mert a koncepció számos ponton kifogásolható. Elsősorban azért, mert a széles nyomtávú pálya építése – az áru két végpontja közti utazását figyelembe véve – nem küszöböli ki, csak 500 kilométerrel odébb helyezi az átrakás műveletét. Amit ma a lengyelországi Bresztben, a szlovákiai Ágcsernyőn, a magyar Záhonyban végeznek el, azt Bécs mellett tennék meg, és ott keletkezne az ezzel kapcsolatos tevékenység haszna is. A másik ellenérv, hogy a Kínából érkező áru többnyire konténerben utazik, ezek mozgatása pedig sokkal egyszerűbb tevékenység, mint a korábban alkalmazott kirakás és berakás. Vannak olyan vasúti járművek is, amelyek alatt ki lehet cserélni a kerékpárt – így nevezik az öntöttvasból készült, közös tengelyre erősített kerekeket –, és ez még gyorsabb művelet.

A tervezett Kassa–Pozsony–Bécs vonal további hátránya a terep: hegyvidéki körülmények között nemcsak megépíteni drágább a vasutat, de üzemeltetni is. Nem lényegtelen szempont, hogy a szerelvények továbbításának költsége is magasabb, mint sík vidéken.

Kína kezdeményezésére évek óta zajlik az Egy övezet, egy út kereskedelmi és fejlesztési projekt, amely Euró­pát és Ázsiát kívánja összekötni. A klasszikus, nyolcezer kilométeres régi selyemút Kínából a mai Üzbegisztánon, Afganisztánon, Iránon és Irakon keresztül vezetett a tengeri kikötőkig. Peking a tervek szerint 2049-ig négy-nyolcezermilliárd dollárt költ a projektre, amely valójában nem egyetlen útvonalból, hanem hat kereskedelmi folyosóból áll.

A vasúti forgalom jelenleg elsősorban az orosz transzszibé­riai vonalon zajlik, amelyen Kína évente csaknem ötezer, naponta 13-14 konténervonatot indít Európába. A lengyel–fehérorosz határ melletti Malaszewicze állomás már alig képes fogadni a havi kétszáz kínai konténervonatot, és a túlzsúfoltság miatt Euró­pában nem ritkák a tíznapos késések sem. A vasúti szállítás drágább, de jóval gyorsabb a tengeri útnál, ennek ellenére kontinensünkre ma még hajókon érkezik az áru kilenctizede.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.