A beruházási ráta az unióban a második legmagasabb volt, tavaly 12 ezermilliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon, ami optimizmusra ad okot, azt jelzi, hogy a gazdaság szereplői bíznak a jövőben – hangsúlyozta.
Tóth Endre (Momentum) azon kérdésére, hogy a hiány lefaragása mely területeket érinthet, a pénzügyminiszter-jelölt elmondta, hogy adóemeléseket és megszorításokat nem terveznek, más ösztönzőket fognak számba venni, előbb azonban meg kell alakulnia a kormánynak. Arra is kitért, hogy a kata bevezetése nagy siker volt, de meg kell vizsgálni, hogy a kedvezményes adózási lehetőség változatlan formában fennmaradhat-e – ismertette a távirati iroda.
F. Kovács Sándor (Fidesz) kérdésére a válságok közötti különbségekről megjegyezte:
Miközben 2008-ban a világgazdaság növekedési pályán haladt, Magyarország nem volt képes a piacról finanszírozást szerezni; ehhez képest a 2020-as koronavírus-járvány kitörésekor a gazdaság jó állapotban volt, föl sem merültek a korábbi problémák.Bakos Bernadett (LMP) azon kérdésére, hogy a kormány visszaadja-e az embereknek a tervezett háromszázalékos inflációhoz képest jóval magasabb, csaknem tízszázalékos inflációból származó többletbevételt, Varga Mihály úgy válaszolt, hogy az államháztartásnak jelentős többletköltségei is vannak. Ezek közül az energiaárak emelkedését és a kamatkörnyezet megváltozásából eredő plusz költségeket említette meg.
Jámbor András (Párbeszéd) azt szerette volna megtudni, hogy a kormány a jövőben engedi-e a hitelfelvételt az önkormányzatoknak, amelyek – mint mondta – rossz anyagi helyzetben vannak. A miniszteri poszt várományosa jelezte, hogy miután az állam átvállalta az önkormányzatok adósságállományát, az eddigi gyakorlat marad továbbra is:
Megvizsgálják, hogy az adott önkormányzat képes lenne-e törleszteni az adósságát és ezt követően járulnak hozzá a hitelfelvételhez; idén már 45 esetben született pozitív elbírálás.