Foglalkozni kell az alapanyag- és az energiaárak emelkedésével. Az élelmiszerárakban robbanás tapasztalható, nem véletlenül kellett a kormánynak árstopot bevezetnie, miközben bizonyos alapvető élelmiszerek áfáját már évekkel ezelőtt csökkentette a kormány.
Magyarország az adottságainak köszönhetően húszmillió ember ellátására képes a hazai agrárium segítségével. A jövőben ugyanakkor további fontos feladatnak nevezte a miniszter az élelmiszeripar jelentős fejlesztését, valamint a vidékfejlesztést, utóbbira több mint négyezermilliárd forint áll rendelkezésre a ciklus végéig.
Cél, hogy az élelmiszeralap nőjön, és egyrészt a hazai üzletekben, másrészt az exportban is jóval nagyobb arányban legyenek elérhetők a jó minőségű magyar élelmiszerek.
Nagy István fontos eredménynek nevezte a rendszerváltás óta egyre nagyobb versenyhátrányt okozó osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére elfogadott törvényt, valamint az öntözött területek jelentős méretnöveléséhez szükséges szabályozást. Ez utóbbi területen akad még teendő, dolgoznak az öntözésfejlesztések felgyorsításán. Szükség van emellett a gazdálkodók együttműködésére, szerveződésére, amelyet a pályázatokkal ösztönöznének.
Kiemelt feladat, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja az új közös agrárpolitikához kapcsolódó hazai stratégiai terveket. Nagy István emlékeztetett: az uniós források elosztása a legkisebb gazdaságoknak is garanciát jelent a versenyképességre. Hozzátette: rendkívül fontos tovább ösztönözni a generációváltást, a fiatalítást.
Nagy Istvánt szerdán a Fenntartható fejlődés bizottsága is meghallgatta. Beszámolójában az újabb négy évre kinevezett miniszter arról beszélt, joggal nevezhető a természeti erőforrások tárcájának az Agrárminisztérium, amelyben a természetvédelemmel önálló államtitkárság foglalkozik majd. Emellett üdvözölte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos ügyekért az új ciklusban már két tárca felel.