Az Európai Bizottság radikális átalakulást sürgető politikájának hatására – amely a hagyományos energiatermelési módok szisztematikus leépítését, továbbá a lakossági energiaárak deregulációját várta el a tagállamoktól – az Európai Unió importkitettsége jelentősen megnövekedett, s teljesen kiszolgáltatottá vált más nagy régióknak, illetve a világpiaci folyamatoknak. Az ennek eredményeként megnövekedett ellátási kockázatok, valamint a háztartásokat a kedvezőtlen piaci változásoktól megóvó hatósági védelmi mechanizmusok megszüntetése a rezsiköltségek drasztikus emelkedését és egyre növekvő társadalmi feszültséget eredményezett – fogalmaz a Századvég elemzése.
A 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború újabb csapást mért az energiaválságban szenvedő és az orosz energiahordozókra jelentős mértékben támaszkodó európai piacra: a földgáz ára egy ideig a kétszáz eurót is meghaladta – emlékeztet az összeállítás. Brüsszel – a vírusválsághoz hasonlóan – ez alkalommal sem volt elég gyors és hatékony, nem tudott eredményesen reagálni a globális kihívásra. Sőt átgondolatlan és a tagállamok földrajzi sajátosságait, illetve nemzeti érdekeit figyelmen kívül hagyó szankciós politikája tovább súlyosbította a helyzetet.
A társadalmi feszültséget a brüsszeli bürokraták az érdemi válságkezelési lépések helyett elavult, már-már a XXI. századi valóság határát súroló, irreális megoldásokat javasoltak. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke például magától értetődő alternatívaként ajánlotta: az európai polgárok dönthetnek úgy is, hogy kevésbé fűtenek, inkább biciklivel járnak, rövidebb ideig zuhanyoznak, és a ruháikat inkább kiszellőztetik ahelyett, hogy azonnal kimosnák.
A magyar kormány azonban azzal, hogy mindvégig ellenállt Brüsszel deregulációs törekvéseinek és megvédte a rezsicsökkentést, képes volt megóvni a magyar lakosságot a bekövetkező kedvezőtlen energiapiaci folyamatoktól. Pedig az Európai Bizottság még kötelezettségszegési eljárást is indított hazánkkal szemben a rezsicsökkentést biztosító rendszer miatt, ám az Európai Unió Bírósága azt állapította meg, hogy az intézkedés nem ütközik az uniós jogba.
Ám ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, szükség volt visszaépíteni az energiaszektorba azt az állami mozgásteret és tulajdonosi szerepkört, amelyet a baloldali kormányok a privatizációs intézkedéseik során leépítettek, továbbá helyrehozni a Gyurcsány-kormány elhibázott, a lakosságot a piac kedvezőtlen változásainak kitevő energiapolitikáját. Emlékezetes, hogy 2002 és 2010 között 99,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói gáz ára. Ezt orvosolandó több lépésben volt szükség intézkedésekre: 2010-ben ármoratóriumot vezettek be az egyetemes szolgáltatásban, 2011-től visszavezették a hatósági árszabást, 2013-tól pedig elindult a tarifák fokozatos mérséklése.
A rezsicsökkentés ugyanakkor alapjogi célokat is szolgál, ugyanis a közszolgáltatások végfogyasztói árainak csökkentése egy második generációs emberi jog, a szociális biztonsághoz fűződő alapvető jog érvényesülését szavatolja. A második generációs alapjogok sajátossága, hogy pozitív jellegűek, azaz állami tevékenységet követelnek meg – foglalja össze a Századvég tanulmánya.
– Az alkotmányos államokkal szemben pedig alapvető követelmény, hogy elismerjék és érvényt szerezzenek az emberi jogoknak. Az alaptörvény XIX. cikke deklarálja a szociális biztonsághoz fűződő jogot, és rögzíti, hogy Magyarország arra törekszik, hogy a szociális intézmények és intézkedések rendszerével – mint például a rezsicsökkentés – minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.
A rezsicsökkentés tehát a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése mellett a jövedelmek felhasználásának szabadságát is szavatolja. Mindez azért rendkívül fontos, mert az energiaszolgáltatásokban nincs valódi verseny, ezért az állampolgároknak jelentősen korlátozott a választási lehetőségük a tekintetben, hogy a magasnak vélt szolgáltatási és energiadíjak helyett olcsóbbat vegyenek igénybe.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások – az intézkedés bevezetésétől 2021-ig – összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg. Egy háztartás összegezve 627 ezer forintot – havi bontásban hatezer forintot – tudott más, például oktatási, egészségügyi, közlekedési vagy szórakozási célokra fordítani a rezsiszámláin kívül.
A baloldal ennek ellenére már többször hangot adott azon véleményének, hogy hatalomra kerülése esetén megszüntetné a rezsicsökkentést vagy olyan lépéseket tenne (például a Paks II. szerződés felmondása), amelyek ellehetetlenítenék annak fenntartását. Az ezen felfogás mentén szövődő, a magyar emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó gondolatok – kiegészülve az orosz gázcsapok elzárásának kívánalmával – a háború kitörésével újfent felerősödtek, jelentős biztonságpolitikai kockázatot hordozva magukban.
Ezzel szemben a polgári-nemzeti kormány alapvetése, hogy a globális energiaválságot is kizárólag pragmatikus alapokon és a józan ész talaján, szuverenitásunkat, illetve a nemzeti érdeket megvédve lehet megfelelő módon kezelni. Csakis ezek azok a vezérelvek, amelyek mentén megvédhető a rezsicsökkentés, továbbá elkerülhető, hogy a háború és a kedvezőtlen piaci folyamatok árát a magyar emberek fizessék meg.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
