A rezsicsökkentés alapjogi szempontból is megkérdőjelezhetetlen

Brüsszel elhibázott, jelentős áremelkedést hozó klíma- és energiapolitikájával szemben a magyar polgári-nemzeti kormányzat a rezsicsökkentés melletti határozott kiállásával nemcsak a nemzeti érdeket szolgálta, hanem az alkotmányos államokkal szemben fennálló alapvető követelményt is teljesített. A rezsicsökkentés ugyanis alapjogi célokat is szolgál, amelyek érvényre juttatása állami kötelezettség – áll a Századvég Alapítvány legfrissebb összefoglalójában.

Rezsi csökkentés 20220106 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Ám ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, szükség volt visszaépíteni az energiaszektorba azt az állami mozgásteret és tulajdonosi szerepkört, amelyet a baloldali kormányok a privatizációs intézkedéseik során leépítettek, továbbá helyrehozni a Gyurcsány-kormány elhibázott, a lakosságot a piac kedvezőtlen változásainak kitevő energiapolitikáját. Emlékezetes, hogy 2002 és 2010 között 99,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói gáz ára. Ezt orvosolandó több lépésben volt szükség intézkedésekre: 2010-ben ármoratóriumot vezettek be az egyetemes szolgáltatásban, 2011-től visszavezették a hatósági árszabást, 2013-tól pedig elindult a tarifák fokozatos mérséklése.

A rezsicsökkentés ugyanakkor alapjogi célokat is szolgál, ugyanis a közszolgáltatások végfogyasztói árainak csökkentése egy második generációs emberi jog, a szociális biztonsághoz fűződő alapvető jog érvényesülését szavatolja. A második generációs alapjogok sajátossága, hogy pozitív jellegűek, azaz állami tevékenységet követelnek meg – foglalja össze a Századvég tanulmánya. 

– Az alkotmányos államokkal szemben pedig alapvető követelmény, hogy elismerjék és érvényt szerezzenek az emberi jogoknak. Az alaptörvény XIX. cikke deklarálja a szociális biztonsághoz fűződő jogot, és rögzíti, hogy Magyarország arra törekszik, hogy a szociális intézmények és intézkedések rendszerével – mint például a rezsicsökkentés – minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.

 A rezsicsökkentés tehát a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése mellett a jövedelmek felhasználásának szabadságát is szavatolja. Mindez azért rendkívül fontos, mert az energiaszolgáltatásokban nincs valódi verseny, ezért az állampolgároknak jelentősen korlátozott a választási lehetőségük a tekintetben, hogy a magasnak vélt szolgáltatási és energiadíjak helyett olcsóbbat vegyenek igénybe.

A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások – az intézkedés bevezetésétől 2021-ig – összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg. Egy háztartás összegezve 627 ezer forintot – havi bontásban hatezer forintot – tudott más, például oktatási, egészségügyi, közlekedési vagy szórakozási célokra fordítani a rezsiszámláin kívül.

A baloldal ennek ellenére már többször hangot adott azon véleményének, hogy hatalomra kerülése esetén megszüntetné a rezsicsökkentést vagy olyan lépéseket tenne (például a Paks II. szerződés felmondása), amelyek ellehetetlenítenék annak fenntartását. Az ezen felfogás mentén szövődő, a magyar emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó gondolatok – kiegészülve az orosz gázcsapok elzárásának kívánalmával – a háború kitörésével újfent felerősödtek, jelentős biztonságpolitikai kockázatot hordozva magukban.

Ezzel szemben a polgári-nemzeti kormány alapvetése, hogy a globális energiaválságot is kizárólag pragmatikus alapokon és a józan ész talaján, szuverenitásunkat, illetve a nemzeti érdeket megvédve lehet megfelelő módon kezelni. Csakis ezek azok a vezérelvek, amelyek mentén megvédhető a rezsicsökkentés, továbbá elkerülhető, hogy a háború és a kedvezőtlen piaci folyamatok árát a magyar emberek fizessék meg.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)