Az év első felében súlyos egyensúlyi problémák alakultak ki, magas lett a fizetési mérleg hiány, amit a szakember szerint leginkább az államháztartás pozíciója okozott, így kiigazításra lett szükség. Ennek formája bevételi oldalon a különadók, kiadási oldalon a beruházások visszafogása. Emellett fontos hosszabb távon a termelékenység növekedése és a stabil környezet, utóbbihoz persze a világ egészében is nyugalmasabb időszak kellene.
Az infláció mindenhol nagyjából ugyanolyan pályát fut be, tehát szó sincs egyedi jelenségről (nálunk az árstopok miatt alacsonyabb), de brutálisan magas kamatra nincs szükség, hisz egy szinten túl ez már restriktív, behúzza a gazdaság fékjét, ezért kell finomhangolni, egyensúlyi szintet találni, amely hűti az inflációs várakozásokat. Jövőre az elemző szerint
már csökken az infláció, mégpedig a bázishatás miatt meredeken, így számításai szerint akkor már fel is merülhet a kérdés, hogy mikor kerül sor az első kamatemelésre.
Például négyszázalékos infláció mellett hét-nyolc százalékos kamat fölösleges, így ebben a kedvező esetben bőven csökkenhet a kamat.
Mindemellett őszig meglehet a megállapodás az EU-pénzekről, ez erős bizalmat és tőkebeáramlást eredményezhet. Az elemző a forint stabilizálódására számít, az év hátralévő részére a 365–385 közti sávba várja az euró árfolyamát.
Az Európai Központi Bank is szigorító üzemmódba váltott, ugyanakkor az eurózóna jobb helyzetben van például az USA-val szemben, kisebb az inflációs nyomás, hisz nem volt akkora pénzszórás, mint ott, nincs olyan munkaerőhiány és béremelkedés. Az amerikai jegybanki alapkamattal kapcsolatban a CIB várakozása, hogy két százalékig gyors lesz az emelés, utána már ők is finomhangolhatnak, és három százalékig juthatnak év végére, majd röviddel utána be is fejeződhet az emelési ciklus.
Borítókép: 500 eurós bankjegyek (Forrás: Pixabay)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!