Sajtóreggeli keretében ismertette a CIB Bank makrogazdasági és piaci előrejelzéseit, várakozásait. Trippon Mariann vezető elemző elmondta, hogy általában a világban mérsékli a gazdasági növekedést és egyúttal a részvénypiacok lendületét a jegybanki pénzek leépítése, a monetáris szigorítás. Globális recesszióról viszont szó sincs, még ha egy-egy pesszimista vélemény napvilágot is lát ennek lehetőségéről.
Ugyanakkor a szigorodó monetáris politika mellett még emelkedő inflációs környezetben vagyunk, miután a koronavírus-járvány után rögtön következett az orosz–ukrán háború, annak minden hatásával együtt. A CIB feltételezése szerint a háború elhúzódik, de nem terjed Ukrajna határain túl, emellett Kína fenntarthatja az extrém szigorú zéró Covid-politikát. Az infláció nyáron-ősszel tetőzhet, de Trippon Mariann nem vár gyors csökkenést idén, ellenben jövőre már igen.
Globálisan, különösen az USA-ban és Európában lesz erős csökkenés az inflációban, leginkább a bázishatás miatt, mivel a mostani magas árakhoz mérik majd az akkoriakat, és vélelmezik, hogy például az olajárár nem lesz már magasabb, ha pedig csökken, erősen lehúzza az inflációs számot. Mindemellett rengeteg felfelé mutató kockázat van, köztük Kína, ahol földbe állt a gazdaság a fura Covid-politika miatt. Az elemző szerint ez a politika fennmaradhat, nem fejlett az egészségügyi ellátórendszer, és két évig kizárták a járványt, így viszont nem keletkezett semmilyen immunitás.
Itthon a csökkenő a GDP-várakozás, de ez nem drasztikus mértékű, meglehet a négy százalék fölötti növekedés. A növekedés szerkezetét tekintve a fogyasztás adja a legnagyobb hozzájárulást, amit segít a béremelkedés, és az alacsonyabb jövedelműeknél nagyobb a bérdinamika, ez pedig jobban növeli a fogyasztást. A beruházásokon belül az állami beruházások visszaeshetnek, hacsak az EU-s források meg nem érkeznek. Az inflációs várakozások megnőttek az év eleje óta, a tetőzés 11 százalék körül lehet, az év során még akár decemberig tíz százalék körül maradhat.
Az év első felében súlyos egyensúlyi problémák alakultak ki, magas lett a fizetési mérleg hiány, amit a szakember szerint leginkább az államháztartás pozíciója okozott, így kiigazításra lett szükség. Ennek formája bevételi oldalon a különadók, kiadási oldalon a beruházások visszafogása. Emellett fontos hosszabb távon a termelékenység növekedése és a stabil környezet, utóbbihoz persze a világ egészében is nyugalmasabb időszak kellene.
Az infláció mindenhol nagyjából ugyanolyan pályát fut be, tehát szó sincs egyedi jelenségről (nálunk az árstopok miatt alacsonyabb), de brutálisan magas kamatra nincs szükség, hisz egy szinten túl ez már restriktív, behúzza a gazdaság fékjét, ezért kell finomhangolni, egyensúlyi szintet találni, amely hűti az inflációs várakozásokat. Jövőre az elemző szerint
már csökken az infláció, mégpedig a bázishatás miatt meredeken, így számításai szerint akkor már fel is merülhet a kérdés, hogy mikor kerül sor az első kamatemelésre.
Például négyszázalékos infláció mellett hét-nyolc százalékos kamat fölösleges, így ebben a kedvező esetben bőven csökkenhet a kamat.
Mindemellett őszig meglehet a megállapodás az EU-pénzekről, ez erős bizalmat és tőkebeáramlást eredményezhet. Az elemző a forint stabilizálódására számít, az év hátralévő részére a 365–385 közti sávba várja az euró árfolyamát.
Az Európai Központi Bank is szigorító üzemmódba váltott, ugyanakkor az eurózóna jobb helyzetben van például az USA-val szemben, kisebb az inflációs nyomás, hisz nem volt akkora pénzszórás, mint ott, nincs olyan munkaerőhiány és béremelkedés. Az amerikai jegybanki alapkamattal kapcsolatban a CIB várakozása, hogy két százalékig gyors lesz az emelés, utána már ők is finomhangolhatnak, és három százalékig juthatnak év végére, majd röviddel utána be is fejeződhet az emelési ciklus.
Borítókép: 500 eurós bankjegyek (Forrás: Pixabay)
