Törvénybe foglalt infrastrukturális fejlesztések Romániában

Törvényerőre emelkedett Romániá­ban az Anghel Saligny elnevezésű, országos közművesítési programról szóló 2021/95-ös sürgősségi kormányrendelet, amely az önkormányzatoknak jogi keretet biztosít a teljes lakosságot célzó alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő beruházások támogatására.

20200519 MN Berettyóújfalu M35-ös autópálya építés illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Mindenekelőtt a víz-, a csatorna- és a gázhálózatok bővítését, az utak javítását és korszerűsítését lehet finanszírozni annak a programnak a segítségével, amelyet Anghel Salignyről neveztek el. Az 1854 és 1925 között élő román mérnököt világszerte a vas-, illetve vasbeton szerkezetű hidak tervezése egyik úttörőjének tekintik, ő tervezte többek között a Dunán átívelő Fetesti–Cernavoda vasúti hidat. Saligny tervezte és építette a világon az első vasbeton silókat, valamint ő építette a konstancai kikötőben az olajexportot kiszolgáló speciális medencét.

A program gyakorlatilag azoknak az infrastrukturális fejlesztéseknek a megvalósítását tartalmazza, amelyek a 2007 óta az Európai Unió teljes jogú tagjaként „működő” Romániában továbbra is váratnak magukra. 

A keleti szomszédnál ugyanis még mindig húszezer kilométer megyei jelentőségű, illetve 27 kilométer községi út szorul korszerűsítésre. A települések 29 százaléka nincs rácsatlakoztatva a vízhálózatra, 57 százalékuk pedig nem rendelkezik szennyvízcsatorna-hálózattal. A gázszolgáltatás ez idáig 2226 településre nem ért el. A rövid felsorolásban szereplő hiányosságok rendezése 27,3 milliárd euró értékű munkálatokat feltételez, ezek elvégzéséhez járulna hozzá a maga, kezdetben tízmilliárd eurós csomagjával a Saligny-program.

A finanszírozási keretet áprilisban újabb 3,1 milliárd euróval bővítették. Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint a költségkeret kiegészítésére azért volt szükség, mert a minisztérium átvesz, finanszíroz és megépít 105 olyan gázhálózatot, amelyre az önkormányzatok az európai beruházások és projektek minisztériumától igényeltek pénzt, jól megírt, teljes dokumentációval ellátott pályázatokat nyújtottak be, a finanszírozási keret azonban elégtelennek bizonyult valamennyi beruházás támogatására. A Cseke által vezetett szaktárcához 4858 kérés érkezett az önkormányzatoktól 18 milliárd euró értékben.

A program részeként valamennyi településnek előre kiutalnak egy minimális összeget, annak lehívásához mind­össze bizonyos formai követelményeknek megfelelő pályázatot kell benyújtani. Valamennyi megyének legalább egy pályázatát jóváhagyják. 

A megyék 140 millió lejt (28,4 millió euró) mindenképpen elkölthetnek úthálózat-korszerűsítésre, míg útjavításra, víz-, szenny­víz- és gázhálózat-bővítésre és -korszerűsítésre a helyi önkormányzatok is pályázhatnak. Községenként minimum ­négy-, városonként legkevesebb hétmillió lej (820 ezer, illetve másfél millió euró) áll a települések rendelkezésére infrastrukturális befektetésekre. A megyei jogú városok minimum tízmillió (2,02 millió euró), a megyeszékhelyek legalább 43 millió lejt (8,7 millió euró) kaphatnak, Bukarest kerületei pedig legkevesebb 35 millió lejt (7,1 millió euró) költhetnek az alapvető közművesítési infrastruktúra fejlesztésére. Az önkormányzatok tíz százalékkal nagyobb finanszírozáshoz juthatnak, ha a kistérségi társulásokon keresztül pályáznak.

Bár országos érdekeket szolgál, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett program kezdeti megszavazása hatalmas politikai vihart kavart, és gyakorlatilag Florin Citu miniszterelnök és kabinetje bukásához vezetett, ám a parlamenti többséggel rendelkező szociáldemokraták támogatása a politikai krízis ellenére is életben tartotta a projektet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István)