Az egyik gabonafelvásárló igazgatója a helyzettel kapcsolatban kiemelte: azért is nő a kenyér ára, mert a búza felvásárlási ára kilónként egy kunával, azaz 14 eurócenttel nőtt a tavalyihoz képest. Nada Barisic ugyanakkor hozzátette: még mindig vannak olyan kenyerek, amelyek olcsóbban hozzáférhetők a lakosok számára. Példaként említette a félbarna kenyeret, melynek kilogrammonkénti ára egy euró harminc cent.
A speciális kenyerek esetében az a probléma, hogy az előállításukhoz szükséges nyersanyag megdrágult. Így például emelkedett a különböző növényi olajok ára is
– tette hozzá az igazgató, aki szerint az emelés ellenére óriási gondokkal küzdenek a horvát pékek a jelentősen emelkedő előállítási költségeik miatt.
Teljesen más a helyzet a Horvátországgal szomszédos Szerbiában, ahol a kenyérért hatósági árat kell fizetniük az embereknek. Ott a legolcsóbb, Száva típusú kenyér 49 dinárba, azaz negyven eurócentbe kerül, és a legdrágább fajta ára sem haladja meg a másfél eurót. A hús árát is korlátozta a belgrádi kormány. A sertéscomb már tavaly óta az árstop alá esik, míg a lapocka, a tarja és a karaj idén július közepe óta. Ezzel sikerült a korábbi árakat kilónként átlagosan egy euróval csökkenteni. Jelenleg ezekért a termékekért négy és fél–hat eurót kell fizetni a boltokban. A kabinet a csirkehús esetében az árrést tíz százalékban maximálta, így ennek a húsárunak is esett az ára.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!