Brutális áremelkedés Horvátországban: annyi a kenyér ára, mint a húsé

Elszabadultak az élelmiszerárak Horvátországban. Egy kilogramm kenyérért annyit kell fizetni, mint ugyanennyi sertéshúsért. A magvas kenyér hat euróba kerül az Adria-parti országban. Szerbiában eközben stabil a kenyér ára, a sertéshús pedig a kormány intézkedéseinek köszönhetően olcsóbb lett. A szerb pénzügyminiszter az infláció csökkenésére számít.

COLOGNE, GERMANY - MARCH 18, 2007: Woman selling pastry products and donuts on the streets of Cologne to a young man. Cologne is Germany's fourth-largest city and major cultural center of the Rhineland. Forrás: 123rf

Folyamatosan nőnek az élelmiszerárak Horvátországban. Az egyik legnagyobb drágulás a kenyérnél érzékelhető: egy nagyobb, teljes kiőrlésű vekniért hat ­eurót kell fizetni. Ezzel szemben egy kiló sertéshús fél euróval olcsóbb, azaz öt és fél euró. Ennyiért szalonnát is vehetünk, a pörköltnek való pedig valamivel kevesebbe kerül – írja a Jutarnji List nevű horvát lap.

Az élesztő nélküli, 400 grammos kenyér az egyik legnagyobb horvát üzletláncban húsz kunába, csaknem három euróba kerül, ami kilónként ötvenkunás, átszámítva több mint hateurós árat jelent. A magvas vekni ára majdnem ugyanennyi. Ezt a kenyeret ráadásul helyben állítják elő, tehát nem importtermékről van szó, a horvát gazdáktól ugyanakkor alacsony áron vásárolják fel a búzát – panaszkodnak a termelők.

A horvát lapnak nyilatkozó egyik nagy péküzemben azt mondják, hogy a kereskedői árréséért ők nem felelősek, ugyanakkor megjegyzik, hogy a pékek kiadásai is nőttek. „Minden megdrágult, a gabona, amelyből kenyeret sütünk, a csomagolás, a szállítás és az energia is. Így emelni kellett a különböző fajta kenyerek árát” – nyilatkozták a termelővállalatnál. Az említett vekni kilogrammonkénti ára a drágítás előtt valamivel több mint négy euró volt.

Az egyik gabonafelvásárló igazgatója a helyzettel kapcsolatban kiemelte: azért is nő a kenyér ára, mert a búza felvásárlási ára kilónként egy kunával, azaz 14 eurócenttel nőtt a tavalyihoz képest. Nada Barisic ugyanakkor hozzátette: még mindig vannak olyan kenyerek, amelyek olcsóbban hozzáférhetők a lakosok számára. Példaként említette a félbarna kenyeret, melynek kilogrammonkénti ára egy euró harminc cent.

A speciális kenyerek esetében az a probléma, hogy az előállításukhoz szükséges nyersanyag megdrágult. Így például emelkedett a különböző növényi olajok ára is

– tette hozzá az igazgató, aki szerint az emelés ellenére óriási gondokkal küzdenek a horvát pékek a jelentősen emelkedő előállítási költségeik miatt.

Teljesen más a helyzet a Horvátországgal szomszédos Szerbiában, ahol a kenyérért hatósági árat kell fizetniük az embereknek. Ott a legolcsóbb, Száva típusú kenyér 49 dinárba, azaz negyven eurócentbe kerül, és a legdrágább fajta ára sem haladja meg a másfél eurót. A hús árát is korlátozta a belgrádi kormány. A sertéscomb már tavaly óta az árstop alá esik, míg a lapocka, a tarja és a karaj idén jú­lius közepe óta. Ezzel sikerült a korábbi árakat kilónként átlagosan egy euró­val csökkenteni. Jelenleg ezekért a termékekért négy és fél–hat eurót kell fizetni a boltokban. A kabinet a csirkehús esetében az árrést tíz százalékban maximálta, így ennek a húsárunak is esett az ára.

Vélhetően emiatt is számít arra a balkáni ország pénzügyminisztere, hogy a következő időszakban csökkenni fog az infláció. „A Szerbiai Nemzeti Bank várakozásai szerint megállhat az infláció, sőt a következő hónapokban mérséklődhet is. Ugyanezt várják több euró­pai országban is. Remélem, hogy így lesz” – mondta a szerb állami hírügynökségnek, a Tanjugnak Sinisa Mali.

Júniusban egyébként 11,9 százalékos volt az éves drágulás Szerbiában. A pénzromlás ellen nemcsak az alapvető élelmiszerárak, hanem az üzemanyag és az energiatarifa korlátozásával is küzd a szerb kabinet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123rf)