időjárás 28°C Huba 2022. augusztus 19.
logo
Schaller-Baross Ernő szerint át kell alakítani a Kelet és a Nyugat közötti ellátási láncokat

Erősödik az együttműködés Indiával

Kincses Krisztina
2022.07.07. 06:44 2022.07.07. 09:07
Erősödik az együttműködés Indiával

Át kell alakítani a Kelet és Nyugat közötti ellátási láncokat, mivel ezek fenntartása létfontosságú az európai gazdaság szempontjából – mutatott rá Schaller-Baross Ernő fideszes európai parlamenti képviselő annak apropóján, hogy június 17-én az EU és India közötti szabadkereskedelmi tárgyalások hivatalosan is újrakezdődtek. Mint mondta, a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése nemcsak az egész közép-európai térség, de Magyarország számára is előnyökkel jár. Olyan területeken nyílna mód az együttműködésre, mint a kutatás-fejlesztés, az innováció, a technológiatranszfer, a vízgazdálkodás, a kultúra, a turizmus, valamint az egészség- és gyógyszeripar.

– Mi a szabadkereskedelmi megállapodások szerepe? Mivel jár, ha az ­Európai Unió ilyen kereskedelmi megállapodást köt egy országgal?

– A szabadkereskedelmi megállapodások célja az unió gazdasági növekedési ütemének fenntartása, az EU versenyképességének javítása. Az ilyen megállapodások eredményeként új piaci lehetőségek nyílnak meg az uniós vállalatok előtt, tervezhető, szabályokon alapuló lesz a piaci és üzleti környezet, csökken a külkereskedelem eljárási bürokráciája, egyszerűsödnek a vámeljárások, bővülnek a beruházási lehetőségek, új technikai, technológiai megoldásokhoz lehet hozzáférni, illetve javulnak a beruházásvédelmi lehetőségek.

– Az Európai Parlament két, e téren igen fontos jelentést fogadott el az EU és India közötti jövőbeli kereskedelmi és beruházási együttműködésről, illetve az indiai-, csendes-óceáni térségre vonatkozó kereskedelmi és beruházási stratégiáról. Miért lényeges ez?

– Az Európai Unió és India közötti kapcsolatokat 1994 óta együttműködési megállapodás, 2004 óta pedig stratégiai partnerség szabályozza,

a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése érdekében 2007-ben megkezdett tárgyalások azonban 2013-ban elakadtak.

India korlátozó kereskedelempolitikája és szabályozási kerete olyan területeken jelentett akadályt, mint a közvetlen külföldi befektetések, a nukleá­ris energia, a mezőgazdasági támogatások, a pénzügyi szektor szabályozása, a vám- és nem vámjellegű akadályok, valamint a technológiatranszfer. Mindez nézeteltérésekhez vezetett egyes ágazatokban, például a tejiparban, a textiliparban, az italgyártásban és az autóiparban.

Idén tavasszal azonban a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megállapodott Indiával a szabadkereskedelmi tárgyalások folytatásáról.

Az ­indiai- és a csendes-óceáni térséget illetően a EU 2021-ben fogadta el új stratégiáját, melynek alapvetése, hogy a régió elsődleges stratégiai jelentőséggel bír az ­uniós érdekeknél, elsősorban a térségben tapasztalható intenzív geopolitikai versenyre való tekintettel. A magyar nemzeti érdekeknek megfelelő cél, hogy az unió mindkét régióval szabadkereskedelmi megállapodást kössön.

– Milyen szerepet tölt be India az unió kereskedelmi kapcsolataiban? Miért most vált aktuálissá a közeledés?

– Néhány hónappal ezelőtt még az EU, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok egyaránt élesen kritizálta Indiát, amiért tartózkodott azon a szavazáson, amelyen az ENSZ tagállamai elítélték Oroszországot az Ukrajna ellen indított háború miatt. Sőt, röviddel ezt követően az előző időszakhoz képest megkétszerezte az orosz kőolaj és szén felvásárlását. Ezt éles stratégiaváltás követte a nyugati országok részéről. Áprilisban az Egyesült Államok elnöke virtuálisan tárgyalt az ­indiai miniszterelnökkel, majd Boris Johnson tett látogatást Indiába, és kijelentette, hogy szorosabb együttműködést szeretne az ázsiai országgal. A sorban most már az EU következett, így a bizottság elnökének április végi látogatása nem volt különösebben meglepő. A jelenlegi geopolitikai helyzetben India fontos szerepet játszik, és a szabadkereskedelmi tárgyalásokon elért eredmények kihatnak majd a rivális partnerek fejlődésére és gazdasági teljesítményére. India alacsonyabb ambíciójú, szűk hatályú, gyors szabadkereskedelmi megállapodásban érdekelt inkább,

motivációja főként geopolitikai jellegű: a Kínától való függőség csökkentését célozza.

A bizottság célja a tárgyalásoknak még a 2024-ben esedékes indiai választások előtti lezárása.

– Néhány hónappal ezelőtt hallhattuk, hogy Indiában tárgyalt Ursula von der Leyen. Sor kerülhet a jövőben újabb tárgyalásokra?

– Az EU és India közötti szabadkereskedelmi tárgyalások hivatalosan is újrakezdődtek június 17-én.

A tárgyalások általános célja az EU és India közötti jelentős – még jórészt kihasználatlan – kereskedelmi és befektetési potenciál maximalizálása lesz.

Az EU és India már most is jelentős kereskedelmi partnerek, évi 120 milliárd eurós kereskedelmi forgalommal. Az unió India harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, 2021-ben az indiai kereskedelem csaknem 11 százalékát adta. India az EU tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, 2021-ben kereskedelmének azonban éppen csak valamivel több mint két százalékát tette ki. Az EU teljes árukereskedelmének ez a viszonylag kis része nagy kiaknázatlan potenciálra utal. A kereskedelem és a beruházások liberalizálása ezért jelentős növekedési lehetőségeket fog teremteni az árukereskedelmen túlmutató ügyekben is, nevezetesen a szolgáltatások, a digitális kereskedelem és a szellemi tulajdon területén. Lényeges, hogy amennyiben megvalósul egy szabadkereskedelmi megállapodás India és az EU között, annak más gazdasági hatásai lesznek, mint ha mindez akkor következett volna be, amikor az Egyesült Királyság még az EU tagja volt. Egyedül az Egyesült Királyság húsz százalékot, azaz kilencmilliárd dollárt képviselt 2016-ban az Indiából az EU-ba irányuló teljes exportból. A jelen körülmények között csak olyan megállapodást lehet kötni, amely India számára valamivel kedvezőtlenebb lesz, mindezt pedig az EU-nak mint tárgyaló félnek figyelembe kell vennie.

– Mi Magyarország álláspontja a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről? Miért lényeges ez Magyarországnak?

– 2019-ben India a tizenegyedik legnagyobb tőkebefektető volt Magyarországon, számos indiai beruházóval kötött stratégiai együttműködési megállapodást a magyar kormány. A magyar befektetésösztönzési rendszerben is számos indiai befektetőhöz köthető projekt kapott támogatást, ami több ezer munkahelyet jelentett a magyar gazdaságnak. Ezen túl pedig

nemcsak Magyarország, de az egész közép-európai térség felértékelődött az indiai fél számára.

A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése tehát nemcsak Magyarországnak, de az egész közép-európai térségnek előnyökkel jár. Olyan területeken nyílna mód az együttműködésre, mint a kutatás-fejlesztés, az innováció, a technológiatranszfer, a vízgazdálkodás, a kultúra, a turizmus, valamint az egészség- és gyógyszeripar.

– Milyen előnyökkel járhat az Indiával fennálló kapcsolatok erősödése a jelenlegi, háborús helyzetben?

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus egyik fontos következménye, hogy át kell alakítani a Kelet és a Nyugat közötti ellátási láncokat, mivel ezek fenntartása létfontosságú az európai gazdaság szempontjából.

Az Európa és az indiai-, illetve a csendes-óceáni régió közötti gazdasági együttműködés javításának elmaradása komoly növekedési potenciáltól fosztaná meg mindkét oldalt, a tagállami kormányoknak és az uniós intézményeknek ezért feladata a pragmatikus, kölcsönösen előnyös, aktív kapcsolatok erősítése. A külkapcsolatok fejlesztése megerősíti az EU-t, ezért az uniós intézmények helyesen ismerték fel, hogy fel kell gyorsítani az egyeztetéseket a térségbeli országokkal a partnerségi és együttműködési megállapodásokról. Ezek költségcsökkentést és versenyképesség-javulást eredményezhetnek az európai cégeknek.

Borítókép: Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő (Fotó: Véssey Endre)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.